A WHO az egészséges étrendet, a testmozgást és a dohányzásmentes életmódot szorgalmazza
A WHO becslései szerint a világon több mint 1 milliárd túlsúlyos ember él, és ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor a számuk 2015-re eléri a 1,5 milliárdot. A figyelmeztetés aktualitását a szeptember 25-i Szív Világnapja adja.
Az elsődleges halálozási oknak számító, és évi 17 millió halálozást okozó szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős kockázati tényezője a túlsúly és az elhízottság. Az egykor még csak a gazdag országok problémájának számító túlsúly és elhízottság a WHO számításai szerint napjainkra már drámai mértékben elterjedt az alacsony és közepes jövedelmű országokban is. Ez számos ok következménye, úgymint a magasabb energia-, zsír, só-, és cukortartalmú étrend, a kevés mozgással járó modern munka-típusok és közlekedési formák elterjedése, valamint a városiasodás.
A WHO becslései szerint a 30 éven felüli nők több mint 70 százaléka túlsúlyos olyan, egészen különböző fejlettségű országokban, mint Barbados, Egyiptom, Málta, Mexikó, a Dél-Afrikai Köztársaság, Törökország és az Egyesült Államok. A férfiakra vonatkozó becslések hasonlóak: az Argentínában, Németországban, Görögországban, Kuvaitban, Új-Zélandon, Szamoán, és az Egyesült Királyságban élő férfilakosság 75 százaléka túlsúlyos. Elsősorban a két nyugat-csendes-óceáni szigeten, Nauru és Tonga szigetén jellemző a túlsúlyosság, ahol 10 felnőttből 9 elhízott.
Dr. Catherine Le-Galés Camus, az Egészségügyi Világszervezetben a nem fertőző betegségek és a mentális egészség területéért felelős főigazgató-helyettese kijelentette, megdöbbentő a túlsúlyosság és elhízottság valódi nagysága. „A számos alacsony és közepes jövedelmű országban nagy gyorsasággal terjedő elhízás a következő 10-20 évre a krónikus betegségek számának óriási növekedését vetíti előre ezekben az országokban, ha nem kezdünk el már most tenni ez ellen.”
A megemelkedett test-tömeg-index a fő kockázati tényezője a szívbetegségeknek, az agyvérzésnek, a kettes-típusú cukorbetegségnek és egyéb krónikus betegségeknek. A WHO becslése szerint a következő tíz évben a szív- és érrendszeri megbetegedések – főként a szívroham és az agyvérzés – száma elsősorban a kelet-mediterrán régiókban és Afrikában fog emelkedni, ahol az ilyen megbetegedésekből fakadó halálozás várhatóan több mint 25%-kal nő majd.
A WHO támogatásával szeptember 25-én, vasárnap kerül megrendezésre a Szív Világnapja, melynek célja a problémára való figyelemfelhívás, és az egészséges testsúly, egészséges alak megtartásának tudatosítása.
„Az igazán szomorú az, hogy a túlsúlyosság és az elhízottság, valamint az ezekből eredő krónikus megbetegedések nagyrészt megelőzhetőek lennének.” – mondta Dr. Robert Beaglehole, a WHO krónikus megbetegedésekért és egészségfejlesztésért felelős igazgatója. Elmondása szerint a szívrohamok, agyvérzések, és a kettes-típusú cukorbetegség körülbelül 80%-a, és a rákos betegségek 40%-a elkerülhető lenne egészséges étrenddel, rendszeres testmozgással és dohányzásmentes életmóddal.
A WHO Étrendről, Fizikai Aktivitásról és Egészségről szóló Globális Stratégiája, valamint a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye foglalja össze azokat a teendőket, amelyek a dohányzásról való leszokás, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás elterjedésének eléréséhez szükségesek.
A WHO következő, várhatóan ez év végén megjelenő, A krónikus megbetegedések megelőzése: Egy életbevágó befektetés című kiadványában foglalkozik majd a szívroham, az agyvérzés és a krónikus megbetegedések további jelentős kockázati tényezőivel, a rokkantsággal és a halálozással való kapcsolatával, valamint gazdasági vetületeivel. A jelentés a legújabb tudományos információkra épül, és arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgős cselekvésre van szükség ahhoz, hogy a krónikus megbetegedések globális veszélye visszafordítható legyen.
Hasznos linkek:
http://www.who.int/chp/en
http://www.worldheartday.com/home
Az elsődleges halálozási oknak számító, és évi 17 millió halálozást okozó szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős kockázati tényezője a túlsúly és az elhízottság. Az egykor még csak a gazdag országok problémájának számító túlsúly és elhízottság a WHO számításai szerint napjainkra már drámai mértékben elterjedt az alacsony és közepes jövedelmű országokban is. Ez számos ok következménye, úgymint a magasabb energia-, zsír, só-, és cukortartalmú étrend, a kevés mozgással járó modern munka-típusok és közlekedési formák elterjedése, valamint a városiasodás.
A WHO becslései szerint a 30 éven felüli nők több mint 70 százaléka túlsúlyos olyan, egészen különböző fejlettségű országokban, mint Barbados, Egyiptom, Málta, Mexikó, a Dél-Afrikai Köztársaság, Törökország és az Egyesült Államok. A férfiakra vonatkozó becslések hasonlóak: az Argentínában, Németországban, Görögországban, Kuvaitban, Új-Zélandon, Szamoán, és az Egyesült Királyságban élő férfilakosság 75 százaléka túlsúlyos. Elsősorban a két nyugat-csendes-óceáni szigeten, Nauru és Tonga szigetén jellemző a túlsúlyosság, ahol 10 felnőttből 9 elhízott.
Dr. Catherine Le-Galés Camus, az Egészségügyi Világszervezetben a nem fertőző betegségek és a mentális egészség területéért felelős főigazgató-helyettese kijelentette, megdöbbentő a túlsúlyosság és elhízottság valódi nagysága. „A számos alacsony és közepes jövedelmű országban nagy gyorsasággal terjedő elhízás a következő 10-20 évre a krónikus betegségek számának óriási növekedését vetíti előre ezekben az országokban, ha nem kezdünk el már most tenni ez ellen.”
A megemelkedett test-tömeg-index a fő kockázati tényezője a szívbetegségeknek, az agyvérzésnek, a kettes-típusú cukorbetegségnek és egyéb krónikus betegségeknek. A WHO becslése szerint a következő tíz évben a szív- és érrendszeri megbetegedések – főként a szívroham és az agyvérzés – száma elsősorban a kelet-mediterrán régiókban és Afrikában fog emelkedni, ahol az ilyen megbetegedésekből fakadó halálozás várhatóan több mint 25%-kal nő majd.
A WHO támogatásával szeptember 25-én, vasárnap kerül megrendezésre a Szív Világnapja, melynek célja a problémára való figyelemfelhívás, és az egészséges testsúly, egészséges alak megtartásának tudatosítása.
„Az igazán szomorú az, hogy a túlsúlyosság és az elhízottság, valamint az ezekből eredő krónikus megbetegedések nagyrészt megelőzhetőek lennének.” – mondta Dr. Robert Beaglehole, a WHO krónikus megbetegedésekért és egészségfejlesztésért felelős igazgatója. Elmondása szerint a szívrohamok, agyvérzések, és a kettes-típusú cukorbetegség körülbelül 80%-a, és a rákos betegségek 40%-a elkerülhető lenne egészséges étrenddel, rendszeres testmozgással és dohányzásmentes életmóddal.
A WHO Étrendről, Fizikai Aktivitásról és Egészségről szóló Globális Stratégiája, valamint a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye foglalja össze azokat a teendőket, amelyek a dohányzásról való leszokás, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás elterjedésének eléréséhez szükségesek.
A WHO következő, várhatóan ez év végén megjelenő, A krónikus megbetegedések megelőzése: Egy életbevágó befektetés című kiadványában foglalkozik majd a szívroham, az agyvérzés és a krónikus megbetegedések további jelentős kockázati tényezőivel, a rokkantsággal és a halálozással való kapcsolatával, valamint gazdasági vetületeivel. A jelentés a legújabb tudományos információkra épül, és arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgős cselekvésre van szükség ahhoz, hogy a krónikus megbetegedések globális veszélye visszafordítható legyen.
Hasznos linkek:
http://www.who.int/chp/en
http://www.worldheartday.com/home
.jpg)
