Az óvárosi Turul utcában három családi ház vált életveszélyessé május végén, miután a soha nem látott mennyiségű csapadék feláztatta a lösztalajt és elindult a partfal. A Polgármesteri Hivatal felkérésére végzett szakértői vizsgálat megállapította, hogy az épületeket nem lehet megmenteni, a családokat lakótelepi szükséglakásokba költöztették, a mentésben a Műszaki Iroda munkatársai mellett részt vettek a katasztrófavédelem és a SZÁKOM Kft. alkalmazottai is.
A Műszaki Iroda munkatársai a további károk megelőzése érdekében kikötötték a közműveket, és lezárták az életveszélyessé vált területet a forgalom elől. Az országos Pince és Partfal Bizottság június 7-én a legveszélyesebb kategóriába sorolta az eseményt, amely alapján a város a helyreállításhoz támogatást igényelhet a központi vis major alapból.

A megcsúszott partfal alatti és feletti ingatlanok védelme érdekében kidolgozott műszaki megoldás becsült költsége 187 millió forint, amelynek 70 százalékára lehet pályázatot benyújtani. Ugyanakkor a hivatal Műszaki Irodája arra tett javaslatot, hogy – mivel a Turul utcai lakóingatlanokat nem lehet helyreállítani – szerezze meg tulajdonjogukat a város, zárja le a területet, és a Téglagyári-völgy majdani hasznosítása során végezze el a szükséges beavatkozásokat attól függően, milyen hasznosításra kerül sor.

A rendkívüli ülésen arról is határozat született, hogy az érintett tulajdonosokkal a polgármester tárgyaljon a vételárról, és a megállapodást terjessze a testület elé. Egyhangúlag szavaztak a képviselők arról is, hogy aktualizálni ki az óvárosi pince- és partfalfelmérést, felül kell vizsgálni a Helyi Építési Szabályzatban rögzített beépítési korlátozásokat, ennek elkészültéig szüneteltetni kell az építési engedélyek kiadását, és meg kell vizsgálni az érintett területen a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos esetleges problémákat is.

Kovács Lászlónak és feleségének május 28-án kellett kiköltöznie 2003-ban épült házukból. Elmondták, hogy a telket a feleség, Ági szüleitől kapták, akik negyven éve élnek már a hegyen. Mivel ez alatt az idő alatt nem történt a mostanihoz hasonló tragédia, nem gondolták, hogy kockázatos az építkezés, de a maguk részéről minden óvintézkedést megtettek. Talajmechanikai vizsgálatot végeztettek, mélyebb alapot ástak, gondoskodtak a speciális, sóderágyas vízelvezetésről, és a nagyobb biztonság érdekében választották a könnyűszerkezetes építkezést is.

A házaspárt sokkolta, amikor kiderült, hogy egyik óráról a másikra végleg el kell hagyniuk az otthonukat. Reggel elvitték a gyerekeket az iskolába, és délután közölniük kellett velük, hogy haza többé nem mehetnek haza.

Nagyon sajnálják azt a később nagy nyilvánosságot kapott incidenst, amely a SZÁKOM-os dolgozókkal történt, akik segítettek nekik a költözködésben. A félreértést egy eltűnt boríték okozta, amelyről később kiderült, hogy valójában nem tűnt el. Kovács László azonnal bocsánatot kért az érintettektől, és hangsúlyozta, nagyon hálás mindenkinek, aki segített rajtuk, hiszen maximális támogatást kaptak a várostól. Sajnálja, hogy kellemetlenséget okozott, de abban a lelkiállapotban, amelyben akkor voltak, nem tudott racionálisan gondolkodni.

A házukat elvesztő családok abban bíznak, hogy a biztosítási pénzből és abból a kompenzációból, amit az önkormányzat az ingatlanok tulajdonjogáért fizet, sikerül majd új otthont teremteniük.