Az egész országot megrázta a hír 2010. október 4-én, amikor hatalmas mennyiségű vegyi anyag ömlött Devecser és Kolontár jelentős részére a MAL Zrt. zagytárazójából. A katasztrófa következtében több mint háromszáz család maradt fedél nélkül, kétszáznyolcvan devecseri és negyven kolontári épület ment tönkre. Tízen meghaltak, többen súlyos égési sérüléseket szenvedtek és komoly környezeti károk keletkeztek. A katasztrófa súlytotta térségben hónapokon át dolgoztak a táj és a környezet rekonstrukcióján, a lakhatatlanná vált épületek jelentős részét mostanra elbontották és közel százhúsz család már beköltözhetett új otthonába. A tragédiát követően kétszázan – főként nyugdíjasok és értelmiségiek – más településen kezdtek új életet. Azok, akik ott maradtak, még most is könnyeikkel küszködve beszélnek a történtekről.

Százhalombatta mindig szolidáris volt a bajba jutottakkal. Néhány évvel ezelőtt hárommillió forint támogatást nyújtott az olaszországi gázrobbanás károsultjainak, 2005-ben egymillió forinttal járult hozzá az árvíz súlytotta Mátrakeresztes újjáépítéséhez, Székelyudvarhelynek pedig hasonló természeti csapás miatt egymillió forint értékben adományozott üzemanyag kártyákat. 2007-ben Görögországnak, majd Haitinek ugyancsak egy-egy millió forint támogatást nyújtott a város az ottani természeti csapások miatt.
A vörösiszap-katasztrófa után több százhalombattai önkéntes is részt vett a mentésben, és csaknem egy évvel a tragédia után elkészült az a kilencvenhat négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes családi ház is, amelyre tizenötmillió forintot fordított városunk önkormányzata. A házat a devecseri képviselő-testület döntése értelmében szolgálati lakásként használják, és a település jegyzőjének adományozzák. A rendkívül igényesen megépített, praktikus elrendezésű épület a település egyik legszebb és legcsendesebb helyén található.

A településen a katsztrófa nyomai ugyan már nem látszódnak, de az emberekben hatalmas lelki törést okoztak a történtek. A mezőgazdasági térségben fekvő Devecser a közeljövőben kétféle irányba próbál mozdulni. Egyfelől a megújuló energiákban látnak jövőt, amelyhez azokat a területeket hasznosítanák, amelyeket élelmiszertermelésre már nem akarnak használni. Másrészt a hulladékújrahasznosítás is a terveik között szerepel, amelyről már komoly tárgyalások is folynak.