A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint tavaly októberben 2,1 százalékkal kevesebben éltek Magyarországon, mint az azt megelőző, 2001. február 1-jei összeírás idején - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Németh Zsolt elmondta: az előzetes adatok szerint Magyarországon 9.981.865-en éltek.
Kitért arra, hogy a természetes fogyás (a születések és a halálozások különbözete) mértéke növekvő: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer volt. Az EU-tagállamok közül Magyarországon tart a legrégebb óta, 1981-től a monoton népességcsökkenés - tette hozzá.
A KSH népszámlálásért felelős elnökhelyettese szólt arról, hogy Magyarországon folytatódott a népességkoncentráció, a fővárosból és Pest megyéből álló közép-magyarországi régióban a népesség "figyelemre méltó módon emelkedett", ezen kívül kizárólag Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság száma, míg a csökkenés Békés megyében a legnagyobb, 9 százalékos.
A 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban az ország csaknem valamennyi megyéjében csökkent a lakónépesség. Kivételt képez Pest megye, ahol a lakosság nagymértékben, közel 13 százalékkal nőtt.
Pest megyében 1 223 000 ember él, 151 ezer fővel több, mint 10 évvel ezelőtt. Ebből 801 ezren élnek városokban, 422 ezren községekben. Az adatok azt mutatják, hogy az ország lakosságának 12,3 százaléka a megyénkben él.
Az elmúlt tíz évben tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra koncentrálódik: míg 2001-ben 28,1, addig 2011-ben a lakosság 29,6 százaléka élt Budapesten és Pest megyében.
A növekedésben Pest megye gyarapodása játszott döntő szerepet, a főváros lakónépessége – bár csekély mértékben – tovább csökkent. A többi régió és megye lakosságának országon belüli aránya nem, vagy alig változott.
A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, ahol a bevándorlási többlet eredményeként mintegy 150 ezer fővel gyarapodott a népesség.
Pest megyében jelentős mértékben, 84 fővel nagyobb a népsűrűség az országos átlagnál.
A lakásállomány Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. Pest megyében közel 20 százalékos volt a növekedés.
A lakásállomány területi megoszlása nem változott jelentősen, egyedül Pest megye részaránya növekedett 1 százalékot meghaladó mértékben. A lakásállomány egyharmada Közép-Magyarországon található, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tízedik Pest megyében van.
(Forrás: MTI, KSH, www.pestmegye.hu)
.jpg)
