- Akkor a zenekarokat is kellene, vigyem, akikkel régebben jártam a világot – nevet fel a címet hallva, de elhívom magammal István fiamat és a barátját, Babulka Gábort. Mindketten táncolnak és furulyáznak. A mesék közt bemutatják a pásztorember művészetét, aki a mezőn, a domboldalon furulyázik. Ez a legrégebbi a népi hangszerek között, s muzsikájára még mulatni is lehet. Gondolom, dalt is fogok tanítani, mert nagyon szeretem, ha a közönség énekel.

"Hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekesként" kezdte. Először csak a dalok között mondott egy-egy történetet, népi tréfát, idővel mesemondóvá vált. Mostanában a mesék között szokott egyet-egyet énekelni.

Felnőtt hallgatóságnak szóló műsora 22 órakor kezdődik. A bensőséges helyszínt és a késői időpontot elsősorban nem a téma, hanem a különleges nyelvi megoldások indokolják.

- Érdekes kifejezéseket, ritka tájszókat, indulatszavakat iktatok be a mesékbe – magyarázza. A kisgyermeknek nem igénye, hogy hallja a magyar nyelvet, de ne értse. Ez húsz év fölött válik érdekessé. Mai napig záporoznak rám az újabb mesék, tréfák, érdekes beszédek Székelyföldről, Csángó vidékről, a Gyimesből. Legutóbb Hazug Pista bácsi volt rám nagy hatással Gyergyóalfaluban, aki igazi mesemondó, tréfacsináló. Hihetetlen rögtönző képessége van. Művésze annak, amit Háry János nyomán úgy mondanak: "háryáda", azaz nagyotmondó mese. Az ember úgy hallgatja, hogy nem is tudja, melyik pillanatban csapták be. Egy nő szájából furcsán is hatna... Színtiszta költészet. Millió kitűnő hangulatszó és tájszó létezik, ami mosolyra fakaszt és megmozdítja az ember szívét, lelkét. Amíg a pesti beszéd nem győz a magyar ember fölött, mindig lesz mit gyűjteni, sosem fog kihalni, hiszen friss eszű emberek mindig lesznek. Ha pedig mégsem, akkor sem kell becsukni az ajtót, mert a könyvtárakban, a felvételeken ott vannak, újra lehet tanulni az ízes magyar szavakat. Erre mindig szükség lesz, mint a finom ételre és a jó italra.