- Sokan felteszik a kérdést, hogy miért van mostanában ennyi szúnyog? A választ Róthweil Róbert, polgármesteri referenstől kaptuk meg.
Az idei év különösen kedvező az elszaporodásuknak. Bizonyos időjárásviszonyok együttállása esetén – kb. 3-5 évenként - amikor a jelentős csapadék és hirtelen kánikula többször egymás után váltakozik, és ez az időjárási változékonyság ráadásul egybeesik a dunai árhullám levonulásával, az átlagos szúnyogmennyiség többszöröse jelenik meg. Ilyen a 2013. év is. A szúnyog petéi akár 7 évig is életképesek, csak arra várnak, hogy számukra különösen kedvező időjárás alakuljon ki. Kedvező élőhelyeken négyzetméterenként akár 50.000 pete is lehet, amely csak a vízzel való érintkezésre vár. Nem ritka, hogy egy nyári áradás után, a hullámtéren hektáronként több millió kifejlett példány is található. Legalább 80%-uk vértáplálék híján és a nagy egyedsűrűség miatt szétvándorol, akár 100-szor olyan nagy területre, mint az eredeti tenyészőhelyük volt.

- Milyen gyakran végeznek a szúnyoggyérítést?
Tapasztalataink szerint átlagos években havi 3 gyérítés bőven elegendő. (A legtöbb településen évente végeznek ennyit.) Ennél azonban idén jóval gyakrabban, akár hetente többször is végzünk ilyen munkát, ezen a héten (jún. 17-23.) például az államilag finanszírozott, és a városnak csaknem a teljes területén végzendő csütörtöki légi, illetve csütörtöki és pénteki földi mellett a SZÁKOM is elvégzi a földi gyérítést pénteken és szombaton is.

- Megfelelő minőségben végzik el a szúnyoggyérítők munkájukat?
Az államilag megrendelt szúnyoggyérítést végző vállalkozás országos tevékenységű és hírű, közismert cég. A SZÁKOM Kft. szakemberei ugyancsak nagy tapasztalattal rendelkeznek e téren, és több éve kiváló minőségben végzik munkájukat, szakmai vezetőjük a munkáknál folyamatosan jelen van (éjszaka is). A munkák minőségét a Polgármesteri Hivatal munkatársai is ellenőrzik, illetve egy általunk felkért független szakértő folyamatos monitorozó tevékenysége szerint is a hatékonyság kevés kivételtől eltekintve 80% felett szokott lenni (vagyis a munka elvégzése utáni néhány órában ennyivel kevesebb a percenkénti csípésszám, mint előtte).

- Nem mennek a szúnyoggyérítést végző autók túl gyorsan, illetve túl kevés vegyszert kifújva?
A gyérítést végző gép technológiai utasítása szerint az autóknak mintegy 25-30 km/órás sebességgel kell haladniuk ahhoz, hogy az autó mögött kialakuljon olyan vákuum és levegőáramlás, ami a vegyszerködöt leszívja a talajközelbe és szétteríti. Ennél lassabb sebességnél a köd egyenesen felszáll, és az gyérítés nem lesz hatékony. A korszerűbb ULV-technológiára történő váltás miatt a változatlan mennyiségű hatóanyag kijuttatásához jóval kevesebb olajra van szükség, emiatt a korábbi években megszokott erős füst helyett sokkal gyérebbet, és kevésbé kellemetlen szagot tapasztalhatunk. Ez a hatékonyságot nem befolyásolja, az egészségre viszont kevésbé ártalmas.

- Bemennek minden utcába?
Nem mennek be, mert nincs is rá szükség. A köd oldalra mintegy focipályányi szélességben terül szét, így az aktuális széljárást figyelve a járművek mindig más útvonalon haladnak, hogy a kifújt ködsávok összeérjenek. Munka végeztével a város magasabb pontjairól a lámpák fényénél – szélcsendben - jól megfigyelhető, hogy az egész városban illetve felette egy összefüggő, a vegyszert is tartalmazó olajködréteg van.

- Légi szúnyoggyérítésnél a repülőgép nagyon alacsonyan száll és zajos. Nem lehetne magasabban repülni?
Ez a technológia annál hatékonyabb, minél közelebb repül a gép a földhöz. Magasabban a kipermetezett szert a légáramlatok elviszik a városon kívüli területekre. Választanunk kell, hogy azt az 50 percnyi kellemetlenséget viseljük el, vagy a szúnyogok folyamatos jelenlétét.

- Ha megfelelő a szúnyoggyérítés mennyisége és minősége, miért van mégis a szúnyoggyérítés utáni napokban megint ilyen sok?
Mert nagy az oldalirányú szúnyogbeáramlás. A szúnyogok szárnyfelületükhöz képest nagyon könnyűek, a szél segítségével városunk átmérőjének többszörös távolságát is meg tudják tenni egy nap alatt. Más települések sajnos jóval kevesebbet gyérítenek, mint mi, így az ottani, és a nem kezelt külterületi szúnyogok rövid időn belül nálunk vannak. Ez akkor, mikor kevesebb a szúnyog, nem annyira érzékelhető, de a mostani nagy létszám miatt rá vannak kényszerítve, hogy kikelési helyüktől nagyobb távolságra is elvándoroljanak megcsíphető ember illetve állat után kutatva.

- Szúnyoggyérítésre milyen, eddiginél hatékonyabb megoldások jöhetnek szóba?
Össze kellene hangolni egész kistérségek szúnyoggyérítési menetrendjét, kül- és belterületeken egyaránt feltérképezni a lárva-élőhelyeket (ez már önmagában nagy feladat), és a szúnyogokat már lárvakorukban, biológiai szerrel, az egész térségben (külterületeken is) egyszerre pusztítani. A kémiai módszer ugyanis csupán "tűzoltás-jellegű", és elszigetelt alkalmazása sosem lehet teljesen hatékony, valamint a környező külterületeken egyelőre senki nem végez szúnyoggyérítést. Sajnos a kistérségre kiterjedő, összehangolt védekezést – főként anyagi okokból – idáig nem sikerült megvalósítani.

- Mit tehetünk mi, állampolgárok a szúnyoginvázió ellen?
A nagy szúnyogjelenlét időszakában feltétlenül figyeljünk arra, ne maradjon házunk körül a szúnyogok szaporodását elősegítő sekély állóvíz. Egy-egy kinthagyott edényben, esővizes hordóban, eltömődött vagy meghajlott ereszcsatornában, gumiabroncsban megállt vízben, pocsolyában, ritkábban cserélt vizű állatitató edényekben szúnyogok ezrei kelnek ki, és csípnek minket. Ezeket a szúnyog-élőhelyeket feltétlenül szüntessük meg, az esővízgyűjtő hordókat pedig fedjük le szúnyoghálóval! Néhány száz vagy ezer kinthagyott edény, gumiabroncs a mostani kedvező időjárásban akár milliókkal növelheti a városban élő szúnyoglétszámot! A kerti tavak szintén kedvenc helyei a lárváknak, egyetlen kis tó egy egész utca "szúnyogellátását" biztosítja. Ennek megelőzésére telepítsünk a tóba lárvaevő halakat (szúnyogirtó fogasponty, aranyhal), és helyezzünk ki szúnyogcsapdákat a partjára. Figyeljünk oda ezekre mi is!