Csoportokba ültetett évelő növényeink is kiveszik a részüket az őszi hangulatkeltésből. Egy kis előre tervezéssel, a növények körültekintő elhelyezésével gondoskodhatunk arról, hogy az év e szakasza is izgalmas, mozgalmas legyen. Ne feledkezzünk meg az évelők mutatós terméseiről, magházairól, amelyek elvirágzásuk után is díszítik a kertet és a madarak fontos magtárai is. Az első éjszakai fagyok kíméletlenül véget vetnek a virágzó növények utolsó felvonásának, de még mindig marad elegendő látnivaló, mielőtt a függöny végleg legördül. Színre lépnek a díszfüvek és kalászaik. Erős, hajlékony száruk kedvesen ring a szélben. Kőrvonalaik érdekessé teszik majd a téli kertet is, különösen deres, zúzmarás időben. A különböző termések és színes bogyók, mind látványossá teszik a meleg színekbe öltözködő természetet. A fák és cserjék egyik nagy "színjátéka" az őszi lombszíneződés. A napfény ereje és az éjszakai hőmérséklet határozza meg a színpompát. Legtüzesebb színekben akkor gyönyörködhetünk, ha a fagypont körüli éjszakákat száraz, derült, fényes nappalok követik. Ebben a kémiai folyamatban a zöld levélfesték, a klorofill lassan leépül, és előtűnik az őszi levelek színét adó narancssárga karotin és a sárga színű xantofill. A folyamatot az időjárás és egyéb hatások is befolyásolják, így aztán minden évben többé-kevésbé más színű tájban gyönyörködhetünk. Az őszi színeket leginkább a száraz és hűvös, de nem fagyos időben élvezhetjük. A meleg őszi éjszakák és a felhős időjárás nem kedvez a színeződésnek. Az őszi lombszínek közül leginkább a piros hívja fel magára a figyelmet. Ilyenre színeződik többek között a fehér som, galagonya, vadszőlő és a madárbirsek. Az örökzöldek ugyan üdévé varázsolják a téli kertet, de érdemes kertünkbe telepíteni ősszel színes lombruhába öltöző növényeket is. Sok munkát ad a lomb összegyűjtése, de ne bánjuk a fáradtságot, sokkal többet ér a nap sugaraiban lángoló színekre festődött levelek látványa.

Borostyán Virág