Ő maga már négy évvel ezelőtt kezdeményezte a minősítés megszerzését, ám akkor a megkérdezett szakértők lebeszélték erről. Mára nem bánja, hogy így alakult, hiszen az utóbbi években nagyon sokat léptek előre, egyebek mellett tavaly nappali foglalkoztató és képző intézményt hoztak létre a sérültek számára, bekapcsolódtak egy központilag támogatott kísérleti programba a munkából kikerülők újrafoglalkoztatására, és megállapodtak az önkormányzattal a városi támogatószolgálat ellátásáról. A Mezőföld Csücske Alkotóműhely megnyitása után elindították az alkotószombatokat, amiknek köszönhetően nyitottabbá váltak a város és tágabb környezetük felé. Az iskolai időben szervezett játszóházi foglalkozásaikon mintegy hatszáz gyerek vett eddig részt, de egyéb rendezvényekkel – szüreti mulatság, jótékonysági borárverés – is sikeresen hívták fel magukra a társadalom figyelmét. Tevékenységüket kibővítették lakóhelyük kézműves hagyományainak gyűjtésével és ápolásával. Mostanra ez is természetes részévé vált a város és a környék életének, olyannyira, hogy gyakran felkérik őket különleges dísz-, illetve ajándéktárgyak készítésére.

A minőségfejlesztési rendszer kiépítésének segítésére az OKKER zRT. Pedagógiai Szolgáltató Intézetét kérték fel. Így került sor az intézet szakértői által kidolgozott OKAIM-modell (OKKER Adaptív Intézményi Ninőségbiztosítás) szerinti munkára, melyet jól sikerült adaptálni az alapítvány szakmai programjára. Ezt a munkát a civil szervezetek közül elsőként a Sérültekért Alapítvány végezte el.
Az ezzel kapcsolatos munka tavaly szeptemberben kezdődött, és az OKAIM (OKKER Adaptív Intézményi Minőségfejlesztési) védjegy ünnepélyes átadására június 10-én, az alapítvány hagyományos Aranyszív Gáláján kerül sor. Ezután háromévente kell majd megismételniük az auditálást. A minőségbiztosítás ma egyre inkább elvárt a cégek és intézmények világában. Nyilván egy civil szervezetben is nagyobb a bizalom, ha céljai és működése átláthatóak, és ha egy általánosan elfogadott szakmai védjegy garantálja, hogy folyamatosan jó minőségben végzi a munkáját. Mindennek a belső szabályozása, mérése és folyamatos dokumentálása gyakorlati haszonnal is jár. A személyre szabott és hetente ellenőrzött fejlesztési terveket például a munka-rehabilitációs programjukban is hatékonyan tudják alkalmazni.

Az auditálás és annak tanulságai nagy érdeklődést keltett az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok (ÉTA) legutóbbi Közgyűlésén a jelenlevő mintegy nyolcvan civil szervezet körében.

Cseh Kornélné úgy látja, a nyugat-európai illetve amerikai mintákat követő multinacionális cégek körében sokkal természetesebb a társadalmi felelősségvállalás, a karitatív szervezetek támogatása. Pozitív példaként említi a Dunamenti Erőmű Rt-t, amely fővédnökséget vállalt alapítványuk felett, és folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti munkájukat. Az ilyen cégek számára nyilván nem mellékes, hogy a támogatott szervezet milyen minőségben végzi tevékenységét. Az is nyilvánvaló, hogy az a szemlélet, amely a hosszú távú gazdasági hasznot, vagyis – a manapság egyre divatosabb kifejezéssel – a fenntartható fejlődést tekinti elsődlegesnek, egyre inkább elterjed az egész hazai gazdaságban.