A százhalombattai önkormányzat 2007 óta működteti az egynapos sebészetet az egészségügyi központban. Az elmúlt évek során több mint tízezer operációt végeztek el a részlegen. Ezeknek mindössze 32 százalékában volt battai a páciens, a műtétek mintegy kétharmadát nem helyiek vették igénybe – tájékoztatott Török Sándor, az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság elnöke. Mára az ország minden részéből érkeznek a betegek, amely főként az itt dolgozó kiváló szakorvosoknak és a sebészeti részleg szájról szájra terjedő jó hírének köszönhető. Az elmúlt közel tíz évben egy gazdasági társaság üzemeltette az egynapos sebészetet, valamint a szakorvosi ellátást, amellyel azonban a tavalyi évben szerződést bontott az önkormányzat. Május óta a Százhalombattai Egészségügyi Közalapítvány az üzemeltető. Sajnos azonban, az egynapos sebészet közfinanszírozásának jogát az előző működtető tarthatta meg.

A nyár folyamán az önkormányzat pályázatot nyújtott be annak érdekében, hogy az ellátás finanszírozását ismét vállalja fel az OEP. Először kedvezően bírálták el a kérelmet, később azonban olyan tájékoztatást kapott a város az egészségügyi államtitkárságtól, hogy nincs rendelkezésre álló állami forrás.

Tudni kell, hogy a részleg további működtetése nemcsak a betegek színvonalas ellátása és kényelme miatt fontos. Egynapos sebészet, azaz műtétek nélkül ugyanis nem lehet a városban tartani azokat a képzett orvosokat, akik fővárosi és vidéki kórházakból, adott esetben külföldről járnak a szakrendelőbe gyógyítani. Az általános orvoshiányt lassan senkinek sem kell bemutatni az országban. A szakembereket egymástól halásszák el az intézmények. A SZEK-ben például hosszabb ideje nincs bőrgyógyász, és elképzelhető, hogy nem is lesz. Az intézmény ugyanis képtelen versenyre kelni azokkal a fizetésekkel, amelyeket a magánrendelések kínálnak.

Mivel a város teljes egészében nem vállalhatja fel az egynapos sebészet üzemeltetését, a SZEK szakmai vezetése és az önkormányzat arra a döntésre jutott, hogy – legalábbis átmeneti időre, a közfinanszírozási jogosultság megszerzéséig – megpróbálják a betegek hozzájárulásával növelni a bevételeket. Tavaly 63 millió forintot költött a város a részlegre, idén pedig 60 millió forintot irányzott elő. A terv az, hogy a működési költségek hiányzó részét a nem százhalombattai páciensektől szedik be.

A díjszabást igyekeztek úgy kialakítani, hogy ne riassza el a betegeket, de tegye lehetővé a "szürkeállomány" megtartását - mondta dr. Berzéki Ferenc, a Százhalom Egészségügyi Központ főigazgatója. Hangsúlyozta, a százhalombattaiaknak továbbra is ingyenes marad az ellátás, és a várólistáktól sem kell tartani, mert a részleg kapacitása jóval meghaladja ezt.

A fizetős ellátáson belül is kétféle, kedvezményes és teljes tarifát állapítottak meg, amelyeket attól függően érvényesítenek majd, hogy milyen mértékben kihasznált a százhalombattaiaknak fenntartott finanszírozási kapacitás. A főigazgató hangsúlyozta, a kedvezményes díjakban csak azt az anyagköltséget számolják el, amely a műtétek során felhasználásra kerül, a teljes árú díjakba viszont a bérköltség egy részét is érvényesítik. Ugyanakkor még ezek is jóval alatta maradnak a magánklinikák tarifáinak. A legtöbb műtét esetében néhány tízezer forintos költségről van szó. Az egyetlen százezer feletti tétel a szemlencse-beültetés, amelyből azonban csak a lencse 45 ezer forintba kerül. Példaként említette még a térdműtét is, amelyet végeznek hazánkban 460 és 280 ezer forintos áron is. A SZEK egynapos sebészetén viszont mindössze 40 ezer forintba kerül.
A műtétek tervezése során nagyon sokféle szempontot érvényesíteni kell, így például figyelembe kell venni, hogy melyik mennyire sürgős orvosilag. Ha a páciensnek kevés az ideje, mert külföldre, valamely eseményre készül, vagy más okból nem akar várakozni, lehetőség van a műtét előbbi ütemezésére, ha a beteg vállalja, hogy hozzájárul ennek a költségeihez.

Dr. Berzéki Ferenc hangsúlyozta: bíznak abban, hogy az egynapos sebészetet ismét finanszírozni fogja az állam, de megpróbálnak felkészülni az ellenkezőjére is. Arra törekszenek, hogy minél inkább önfenntartóvá tegyék az ellátást. A költséghatékonyabb működési forma legfontosabb célja a működési volumen megtartása, sőt lehetőség szerinti növelése a szakorvosok megtartása érdekében.