Ember hónap hideget hoz. Mégis a szívünkben gyúlt szeretet kiolvasztja a zimankót, mely a novemberi hónaphoz kapcsolódó neves néphagyományainkhoz kapcsolódik.
Alig csendesedtek el a szeretteinkről való megemlékezések, az őszi szünidőn töltött élmény emléke, máris halk énekléstől és mécsesek fényétől volt hangulatos csütörtök estén Százhalombatta Óvárosa.
Vajon honnan indultak útjukra ezek az aprócska teremtmények, kezükben a szeretet lángjától fénylő mécsessel?
Kellett hozzá egy nagyszerű ötlet, majd ennek a lelkes kivitelezői az óvodapedagógusok. Kellettek a fogékony családok tagjai, akik e rohanó világban időt tudtak szakítani arra, hogy egy délutánt gyermekeikkel és az óvoda kollektívájával együtt töltsenek el.
November 11. Szent Márton napja, néphagyományunk jeles ünnepe.
Ehhez a naphoz számos őseinktől örökölt időjóslási feljegyzés, szokás, legenda maradt ránk.
E számos történetet szerettük volna a gyermekek világához közelebb hozni, élmények gyanánt átadni. Hiszen ha különlegeset szeretnél adni valakinek, ajándékozz neki élményt!
Ezek örökre megmaradnak az ember emlékezetében.
Ehhez az ünnephez kapcsolódóan egy hetes időtartamú Márton-napi projektet terveztünk. Bevezetésként egy ismeretterjesztő vetítéssel indítottunk, ahol a gyermekek képek és rövid videó által röviden megismerhették Szent Márton legendáját, az ünnephez fűződő hagyományokat és az időjárási megfigyeléseket.
Ezután következtek a barkácsolási tevékenységek , ahol egy seregnyi libás rajzot, fejdíszt, pálcikabábot készíthettek a lelkes ovisok. Csütörtök délelőtt libával kapcsolatos ügyességi játékokkal, dalos körjátékokkal ismerkedtek óvodásaink.
Projektünk csúcspontja a csütörtök délutáni lámpás készítő barkács délutánunkon domborodott ki. Örömkönnyel szemünkben és óriási szeretettel szívünkben figyeltük az összegyűltek boldog készülődését. A jelenlévők a kukorica morzsolást is kipróbálhatták.
Amikor már minden gyermek a kezében kis lámpást szorongatott, elindultunk, hogy a szeretet és jóság fényét széthintsük.
A Százhalombattai Pitypangos Óvoda Óvárosi Tagóvodájából elindult menet, kígyózva kanyargott végig az utcákon.
Szabó Ferencék udvara előtt, meglepetésként élő libákat pillanthattak meg az egybegyűltek, majd folytattuk utunkat egészen a Szent László térig.
Itt körjátékokkal, énekekkel zártuk a napot.
A séta után mindenkinek jól esett a meleg tea és a finom libazsíros kenyér.
Pénteken minden gyermek újraélte játékában a Márton-napi lámpás felvonulásunkat, ami a legőszintébb pozitív visszajelzésvolt mindenki számára.
Gyurcsik Renáta Szerb Nemzetiségi óvodapedagógus
Mikulásik Judit óvodapedagógus
