Dideregtem a rajtnál a tavasz első napján, és alig vártam, hogy végre elinduljon a mezőny a verseny ultra távján. Az 50km-es szám különleges és rendkívül változatos tájon haladt át, kellemes dimbes-dombos erdei terep a Vértes tövében, ahol 4 kört kellett teljesíteni a célig. Kettőt az egykori bauxitbányán át, majd kettőt Gánttól északnyugatra az erdőn keresztül. A teljes verseny szintemelkedése 1070 m, ami jól eloszlik a táv során, így nincsenek extra kihívást jelentő, igazán hosszú vagy meredek kaptatók.

Az első 29 km-en igyekeztem visszafogottan versenyezni, és beosztani az energiám, utána picit több teret engedtem a pulzusomnak, és tempósabban fejeztem be a versenyt. Az 50 km-es távon a női 6., összetettben pedig a 25. helyen végeztem. Elvárásom volt, hogy a célba érve érezzem: ezt folytatni tudom, és akár ismét teljesíteni, hiszen ez a megmérettetés az utolsó állomása volt a felkészülésemnek az április végi, 110 km-es szlovéniai terepfutó versenyemnek.

Az edzés most még motiváltabban folytatódik!