- A közüzemi díjak meghatározása tavaly november óta újból és újból a képviselő-testület napirendjére kerül. A drasztikus áremelkedést egyik frakció sem terhelné közvetlenül a lakosságra. Ön szerint mi a megoldás?
- Tavaly novemberben olyan döntést hoztunk, hogy évi 49 millió forinttal dotáljuk a csatornadíjak jelentős megemelkedését, amit egyebek mellett a környezetterhelési díj kötelező beépítése okozott. Azóta valóban többször is napirendre került a téma. A legnagyobb dilemmánk az volt, vajon helyes-e, ha mindenki egyformán részesül az önkormányzati támogatásban. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ugyanolyan, sőt, arányaiban magasabb támogatásban részesítjük azt, aki a medencéjét töltögeti fel, mint azt, aki havi három köbméter vizet fogyaszt. A vagyonbizottság most azt az alternatívát támogatta, hogy szüntessük meg a dotációt, de alakítsuk át a szociális rendeletet úgy, hogy sokkal többen kaphassanak lakásfenntartási támogatást. Eddig 550 család részesült ebben, a lakásméretek felemelésével az a mintegy 100 további család is megkaphatja, akiknek eddig el kellett utasítani a kérelmét. Ez már a lakosság tíz százalékát jelenti, de talán ennél is többen igénylik majd a kompenzációt, ha híre megy, hogy megengedőbbé tettük a feltételrendszert.

- Mi a véleménye a szolgáltatások tervezett kiszervezéséről?
- 2002 óta vagyok képviselő. Szerintem az óta aligha volt olyan év, hogy a közüzemi díjak emelkedése, illetve a SZÁKOM működése ne okozott volna feszültséget a városban. Ráadásul úgy látom, nincs meg a kellő bizalom a tulajdonos képviselő-testület és a Kft. vezetése között. Példa erre, hogy a testület szándéka, határozata ellenére megszüntették a kommunális hulladék ingyenes lerakását a szeméttelepen. Az egészségügyben, a szakorvosi ellátás kiszervezése során a magántőke már bebizonyította: képes olcsóbban és jobb minőségben nyújtani egy szolgáltatást, mint egy önkormányzati intézmény. A SZÁKOM működését már annyiszor átvilágíttattuk, hogy – a viccet nem én találtam ki – valószínűleg sugárbeteg. Mindig mindent rendben találtunk, de a közüzemi díjak emelkedésének mértéke akkor is nehezen elfogadható. Csökkenteni kellene az önköltséget, de ez valójában egyik önkormányzati társaságnak sem érdeke. Ha nem elég hatékony a működés, a tulajdonos majd a zsebébe nyúl, és pótolja a hiányzó összeget. Erre lehet megoldás, ha a magántőkére bízzuk a működtetést.

- Az egészségügyet említette példaként, pedig a szakellátást végző cégnek éppen az előző testületi ülésen juttattak plusztámogatást.
- Hozzájárultunk bizonyos fejlesztéshez. Dönthettünk volna úgy is, hogy nem tesszük, nem kérjük az új szolgáltatást. Amit szerződésbe foglaltunk, azt viszont kötelezően kell végeznie a cégnek, függetlenül attól, hogy miként változik az adott ellátás központi finanszírozása.

- Önálló indítványt is benyújtott az egészségügy támogatásával kapcsolatban. Ez mire irányul?
- Javasoltam, hogy a képviselő-testület vizsgálja meg, hozzá tudna-e járulni a vizitdíj eltörlésével kiesett összegek pótlásához a házi felnőtt, illetve gyermekorvosok részére. A rendelők ugyanis olyan fejlesztési forrástól estek el, amely a színvonalas ellátást, a betegek érdekét szolgálná.
Meggyőződésem, hogy ez a felelőtlen, szerencsétlen népszavazás tíz-tizenöt évre vetette vissza az ország fejlődését, mert mostantól bármilyen kormányzati törekvést, intézkedést meg lehet ezzel a módszerrel akadályozni. Nyilvánvalóan demagóg a kérdés, hogy akarunk-e fizetni, mert a világ sajnos nem így működik. Ráadásul, ha a költségvetésből pótoljuk a kiesett díjakat, megint az a 2,5-3 millió ember fizeti meg azokat, akik a szellemi-fizikai termelésben dolgoznak, és tízmillió ember számára tartják fenn a közszolgáltatásokat. Mégis erre tettem indítványt, mert nem látok más lehetőséget az alapellátás színvonalának megtartására. A részletes javaslatot várhatóan a szakbizottság dolgozza ki, és nyilván attól is függ majd, milyen mértékű kompenzációról határoz a kormány.

- Ha jól tudom, az Ön ötlete volt az ingyenes internet-hozzáférés bevezetése. Ennél azonban jóval több is szerepel abban a digitális esélyegyenlőségi programban, amit a héten készül elfogadni a képviselő-testület. Miben látja ennek a jelentőségét?
- Hosszú távú stratégiáról van szó, ami megteremtheti a lehetőségét, hogy Százhalombattán senki ne kerüljön hátrányos helyzetbe amiatt, hogy nincs lehetősége számítógépet használni, vagy előfizetni az internetre. Egy olyan világban, ahol e-önkormányzatról beszélünk, interneten lehet bevallani az adót, letölteni a pályázatokat, a vizsgatételeket, vagy akár termékeket vásárolni olcsóbban, lemarad, aki kiesik a digitális térből. Elég, ha csak az idősebbekre gondolunk, vagy azokra, akik korlátozottak a mozgásukban. Ha tudják használni az internetet, kinyílik számukra a világ.

- Milyen elemekből áll ez a program?
- Nagyon sok feladatot foglal magában. Így például azt, hogy a cégeknél vagy az önkormányzatnál kiváltott számítástechnikai eszközöket juttassuk el a rászorulóknak, és hogy mindenki számára tegyük lehetővé az internet ingyenes használatát. A Teleház Világszövetség ingyenes oktatásokat, tanfolyamokat szervez azoknak, akiknek erre van szükségük, és a szervezeten keresztül a Microsoft – amelynek egyik vezető képviselője nemrég járt városunkban – ingyenes szoftvereket biztosít a számítógépekhez. Ez a nagyon összetett és sokszereplős, Magyarországon egyedülálló helyi terv volt a feltétele annak, hogy Battán jöhessen létre a digitális esélyegyenlőség nemzetközi központja. Mindez azt jelenti, hogy úttörő szerepet vállaltunk a XXI. század egyik legérdekesebb és legértékesebb mozgalmában, aminek a lényege a fejlődésre, a világra való nyitottság és a szolidaritás.