Egyik ügyfelem, aki cégvezető, tájékoztatott róla, hogy jelentős összegű kintlévősége egy, már megvalósított szolgáltatás ellenértékeként, amit viszont már hosszabb ideje – minden szóbeli ígéret ellenére – a partner cég nem fizet meg neki. Kérdése, fel lehet-e számoltatni az adós céget?
Válaszom: a felszámolási eljárás megindításának megvannak a törvényi feltételei, ezek megléte esetén természetesen kezdeményezhető a felszámolási eljárás az illetékes bíróságon. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény konkrétan szabályozza a felszámolási eljárás megindításának módját, feltételeit és menetét. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós – a gazdasági társaság, aki nem fizeti meg adósságát -, a hitelező – a gazdasági társaság, akinek nem fizeti meg az adós az adósságot - vagy a végelszámoló kérelmére folytatható le. A felszámolási eljárásnak három egymásra épülő, egymástól jól elhatárolható szakasza van. Az első, viszonylag rövid bíróság előtti szakasz az adós fizetésképtelenségének a vizsgálata, ezt követi az időben legterjedelmesebb, a felszámoló által irányított, a bíróság által lényegében csak ellenőrzött tényleges felszámolás periódusa, amelyet alapesetben az adós jogutód nélküli megszüntetésével járó, az eljárás befejezésére irányuló bírósági szakasz követ. Felszámolási eljárás főszabályként az adós fizetésképtelensége esetén, kérelemre vagy hivatalból indítható. Mivel a konkrét kérdés arra az esetre irányult, amikor a hozzám forduló társaság akarja kezdeményezni az eljárást, így jelen cikkemben csak ere az esetre térek ki. Ebben az esetben a felszámolási eljárást kezdeményező társaságnak a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. Ezen szempontok bizonyítására okirati dokumentumokat kell becsatolni, amelyek között a vonatkozó szerződés(ek), számlák, az adós és a hitelező között esetlegesen lefolytatott, erre vonatkozó levelezés és minden logikusan a konkrét esetet alátámasztó okiratok szerepelnek. Fontos, hogy a felszámolási kérelem benyújtását megelőzze az adós írásbeli felszólítása - fizetési határidő tűzésével. Ha a hitelező társaság által megjelölt, a felszólító levél kézhezvételétől számított határidő ( pl. 15 nap) sikertelenül telik el – vagyis az adós ezalatt az időtartam alatt sem fizet - , ez a sikertelenség a bíróság előtt nyilvánvalóvá válik a felszólító levél az adóshoz való megküldését igazoló tértivevényen szereplő dátumból. Tehát igen lényeges, hogy a felszólító levelet minden esetben ajánlott, tértivevényes postai küldeményként továbbítsuk, emellett faxon is elküldhető. A kérelemhez mellékelni kell annak igazolását, hogy az Igazságügyi Minisztérium részére a közzétételi költségtérítés összegét, 25000 forintot megfizették. Le kell róni az eljárási illetéket, amely jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 50000 forint, jogi személyisséggel nem rendelkező gazdálkodó adós szervezet esetén 25000 forint.
A kérelem benyújtását követően a bíróság vagy hiánypótlásra hívja fel az eljárást kezdeményező társaságot, vagy a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
Amennyiben jelen témával vagy bármely jogi problémával kapcsolatosan segíthetek Önöknek, úgy várom kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu címre, vagy a 06-30-85-77-560-as telefonszámomon.
.jpg)
