Sokféle útja van a vállalkozásfejlesztésnek. Ennek egyik lehetősége, hogy akinek ez érdeke és megteheti, egyszeri, vissza nem térítendő támogatást ad. Ilyen tőkejuttatásos vállalkozásfejlesztési támogatási forma volt országosan a Széchenyi-terv, vagy helyi szinten 2002-ben a Viktória-terv.

2007-ben arról döntött a képviselő testület, hogy a városi költségvetésből 150 millió forintos keretet biztosít a helyi mikro- és kisvállalkozások feltőkésítésére, hogy piaci szerepvállalásukat erősítse, versenyképesebbé tegye őket.

Az önkormányzat közel 2000 helyi vállalkozót tart nyilván, de ennek egy jelentős része kényszervállalkozó, aki csak számlaképesség esetén tud munkát vállalni. A pályázati lehetőséggel 70 vállalkozás élt, ebből 63 nyert kisebb-nagyobb összeget. A néhány százezertől, a maximális 5 millió forintig kerültek kiosztásra a támogatások, amit a vállalkozások például bővítésre, eszközök és új gépek vásárlására, számítástechnikai fejlesztésre fordíthattak.

Bár 2007-ben még nem lehetett sejteni, hogy 2009-re ez ilyen komoly kérdéssé válik, a pályázat egyik célja az volt, és ezt tartalmazta is a támogatási szerződés, hogy a meglévő alkalmazotti létszámot meg kell tartani. Az egyik nyertes pályázó, aki a támogatásból új munkaeszközt vásárolt és ezzel új munkahelyet teremtett, méltányossági kérelemmel fordult a polgármesterhez, mert egy nagy megrendelő a válság hatására visszavonta a megbízást. Ugyanakkor egy másik vállalkozást eddig nem foglalkoztatott a MOL, mert nem voltak megfelelő szerszámaik, de a támogatásból vásárolt eszközökkel már nagyobb bizalmat és komolyabb megbízásokat is kapnak.

Arra a felvetésre, hogy a támogatás egyik módja a pozitív diszkrimináció, azaz a helyi munkáknál a helyi cégek foglalkoztatása is lehetne, Pátkai Zsolt elmondta, hogy ez régi ötlet, de van árnyoldala is. A nagyvárosokban, ahol több és nagyobb munka folyik, a már amúgy is nagyobb cégek még nagyobbra duzzadnának, míg a kevésbé lendületesen fejlődő kisebb települések vállalkozói kevesebb megbízáshoz jutnának ilyen módon.

A bejárt 63 vállalkozás vezetője elégedett volt, hisz a megvalósított nagy értékű eszközfejlesztések nem jöhettek volna létre a segítség nélkül. Már az is erény, hogy a 2007-es munkavállalói létszámot meg tudták őrizni. Ugyanakkor el kell gondolkodni, hogy ez lesz-e a járható út 2009-ben is. Az idei évre vonatkozó javaslat egyik része a 2007-es mintát követné, de csökkentett keretösszeggel, mindössze 50 millió forintos tőketámogatással. Egy másik megszorítás szerint a pályázó vállalkozásnak minimum 10 milliós bevétellel kell rendelkeznie, és a maximálisan igényelhető összeg már csak 3 millió forint lehet. A terv szerint az előző pályázattól eltérően, a 2009-es programra nem pályázhatnának képviselők, illetve közeli hozzátartozóik.

Pátkai Zsolt kiemelte, hogy a Civis Klub felvetésével egyet értve a valódi támogatás szerinte is a 2008 decemberében erősen megemelt helyi adók elfogadható mértékűre csökkentése lenne. Azon túl, hogy ez a forma minden vállalkozást egyaránt érint, komoly munkahelymegtartó ereje van, ami minden százhalombattainak érdeke, hiszen a legnagyobb városi foglalkoztatók a helyi vállalkozások. A Pénzügyi Bizottság az építményadó emelését 38 %-ról, 12 %-ra, a telekadóét 20 %-ról 10 %-ra javasolja mérsékelni. Mivel azonban az adófizetés féléves ciklusokban történik, és a májusi testületi ülésen nem sikerült a kérdésben dönteni, előfordulhat, hogy a módosítás csak 2010. január 1-jéel léphet életbe. Amennyiben „bölcs a képviselőtestület, és elfogadja a javaslatot” – fogalmazott a bizottsági elnök.

Végezetül Pátkai Zsolt elmondta, sokkal hatékonyabb, rendszeresebb párbeszédre lenne szükség a vállalkozások és az önkormányzat között. Több vállalkozói tömörülés is alakul a városban, amelyek képviselőik útján részt vehetnének a műhelymunkában. Fontos lenne, hogy hallassák a hangjukat.