Az óvodapedagógusok többek közt fejlesztőpedagógiai tanfolyamon vettek részt, így az óvodapedagógusi diplomájuk mellett speciális képzettséggel is rendelkeznek. Az iskolákban fejlesztőpedagógusok dolgoznak, a Nevelési Tanácsadóban pszichopedagógus, logopédusok, pszichológusok, gyermekpszichiáter és mozgásterapeuta foglalkozik a gyerekekkel, emellett ott a Szülők Fóruma Egyesület és az Arany János iskola Eltérő Tantervű Tagozata is, vagy a Regionális Autista Központ, a Sérültekért Alapítvány, a családsegítő központ, így a városi nevelési „háló” nagyon széleskörűen, hasznosan és jól működik.

- Mindig voltak törekvések arra, hogyan lehet megsegíteni a fejlesztésre szoruló gyermekeket – mondta. Erre többféle mód létezik, most azt az irányt részesíti előnyben a szakma, hogy a kis létszámú osztály helyett integráltan fejlesszék a gyerekeket, egymást is „húzva” jussanak előbbre. Emellett a fejlesztőpedagógus kis csoportban foglalkozik azokkal, akik lassabban haladnak.

- A Nevelési Tanácsadó mikor kezdi a gyerekek vizsgálatát?
- Azokat a gyerekeket vizsgáljuk, akiket az óvodapedagógusok ajánlanak, mert úgy látják, hogy nem egyenletes a fejlődésük, emellett a saját szűrőmunkánk során is kiderül, melyik kisgyermek szorul fejlesztésre. Az óvodáskor elején még egyenlőtlenül fejlődnek a készségek, hiszen ebben az életszakaszban az alkalmazkodás, a beilleszkedés, a játék a fő feladat, a kicsiknek hozzá kell szokniuk a közösséghez, ezért ilyenkor a kiugró rendellenességekre figyelünk fel. Ilyenek például a beszédfejlődési problémák, vagy ha a gyerek nem játszik, elkülönül a többiektől. Ekkor már javasoljuk a szülőknek, hogy vigyék a gyermeket szakemberhez. A nagycsoportos óvodások ősszel részt vesznek egy szűrővizsgálaton, erről visszajelzést kapnak az óvodapedagógusok, amelyből megtudják, melyik gyermeknél mire kell jobban odafigyelni, hol kell erősíteni. Néhány hónappal később, január-februárban már csak azokat a gyerekeket vizsgáljuk, akiket az előző alkalommal kiszűrtünk, és ezúttal már kimondottan azokat a készségeket figyeljük, amelyek az iskolakezdéshez fontosak. Természetesen azt is figyelembe vesszük, mennyit fejlődött az előző vizsgálat óta, és mennyi fejlődés várható az iskolakezdésig hátra lévő idő alatt.

- Hogyan döntik el, milyen iskolatípust javasolnak a gyereknek?
- Iskolaérettségi vizsgálaton adunk javaslatot a szülőnek, hogy gyermeke számára a további egy év még az óvodai környezetben történő fejlesztéssel teljen el, vagy képes már megfelelni az iskolai követelményeknek. Mi csak javaslatot adunk a beiskolázhatóságra vonatkozóan.
A sajátos nevelési igényű gyermekek között vannak, akik nehezebben alkalmazkodnak az iskolában, tanulási kudarc éri őket, és ezekből idővel magatartási nehézségek is kialakulnak. Minden esetben nagyon fontos, milyen eredménnyel járt a fejlesztés, és ebben nem másokhoz kell mérni a gyereket, mert az a kérdés, hogy önmagához képest meddig jutott. Azoknak a gyermekeknek, akiknél nagyon lassú a fejlődés üteme és speciális tanítási formára van szükségük, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság kontrollvizsgálatát javasoljuk. Ők a vizsgálatuk alapján döntenek, hogy a gyermeknek integrált nevelés-oktatást javasolnak, vagy speciálisabb segítségre van szüksége.

Első osztályban logopédus kollegáim még egyszer felmérik a gyermekeket a diszlexia-veszélyeztetettség szempontjából. Megnézik, milyen fejlesztésre van esetleg szükség. Ez után a rászoruló gyerekeket a fejlesztőpedagógusok gondozzák tovább.

- Újdonság, hogy a következő tanévtől iskolapszichológusok kezdik meg a munkát Százhalombattán. Rájuk miért van szükség?
- Nagyszerű, hogy ezt az előrelépést támogatta az önkormányzat, hogy a képviselők elfogadták és megértették, miért kéri ezt a szakma. Az iskolapszichológusok a nevelési helyzetekben együtt gondolkodnak a pedagógusokkal, közösen döntik el, melyek azok az értékei az adott közösségnek, amelyekre támaszkodva motiválni lehet a problémás gyerekeket, hogyan lehet minél több pozitívumot kihozni egy-egy osztály „klímájából”. Mentálhigiénés feladatai is lesznek a kollegáknak, a tanulási nehézség okainak feltárásában is segíthetnek. A következő tanévben a négy általános iskolának két iskolapszichológusa lesz, azaz mindegyikükhöz két-két iskola tartozik majd, a 2010/11-es tanévben pedig a két középiskolában is megkezdi a munkát egy pszichológus.

- A gyerekek mellett a pedagógusoknak is szükségük lehet mentálhigiénés segítségre. Ők kihez, hová fordulhatnak?
- Bordos István pszichológus kollégánk a Kőrösi iskolában tartott tréninget a pedagógusoknak, nagyon jók a visszajelzések. Szeretném, ha az iskolapszichológusainknak is lenne szerepük abban, hogy segítsék a pedagógusokat a kiégés elkerülésében.
A Nevelési Tanácsadó egy kis kollektíva, jelenleg tizenegyen vagyunk. Magunk számára is szükségesnek éreztük a „ki segít a segítőnek” gyakorlat megvalósítását. Nemrég tartottunk egy csapatépítő tréninget, nagyon hasznos volt, kicsit feltöltődtünk, és jobban figyelünk egymásra, magunkra.

- Sokféle problémával foglalkoznak. Hová helyezik a hangsúlyt?
- Egyik területet sem preferáljuk, hiszen mindenki számára az a legnagyobb gond, amivel ő maga szembe kerül. A szakembereink felkészültek, jobban észreveszik a nehézségeket, mint korábban, ugyanakkor az élet tagadhatatlanul felpörgött, sok a szülők gondja, egzisztenciális problémákkal küszködnek, párkapcsolati válságokat élnek meg, és ez mind hat a gyerekekre is. Egy-egy tanulási vagy magatartási probléma hátterében sokféle okot találhatunk, amelyeket nem lehet elszigetelten kezelni, komplex megoldásokra van szükség. Gyermekpszichiáterünk is van, az elmúlt tanévben kezdte meg a munkát, először csak próbaképpen, de láttuk, hogy nagy iránta az igény, ezért most már havonta két napot dolgozik nálunk, és mindig tele van az előjegyzési naptára. A Nevelési Tanácsadó szolgáltat, tanulási, magatartási és nevelési tanácsadást nyújt. Arra törekszünk, hogy ez a szolgáltatás minél hasznosabb, minél sokoldalúbb legyen.