Az elmúlt időszakban városunkban több helyen tapasztalhattunk földmunkákat, láthattunk szorgos, tettre kész embereket, nyomon követhettünk egy munkafolyamatot, mely nagy szakértelmet igényel, és még érdekes is. Nemcsak a kisgyermekeket (óvodásokat, iskolásokat) vonzotta a kitárt gödör, hanem a járókelőket is. Én magam is hallottam kérdéseket (amíg fotóimat készítettem), melyre némely dolgozó lényegretörően, érthetően adott választ a kérdező megnyugtatására.
A Gazdasági Minisztérium által meghirdetett pályázaton nagyobb összeget nyertünk el, melyet a primer távvezetékek cseréjére fordítottunk.
A közel 30-35 éves vezetékek cseréjére a város déli részén került sor. A régi vezetékeket korszerű gyárilag előszigetelt vezetékekre cseréltük, mely elősegíti a hőveszteség csökkenését és a vezeték-meghibásodásokból adódó kényszerleállásokat.
A vezetékek hőszigetelése sok helyen hibás volt, sok helyen megrepedt és sok helyen már nem lehetett azt „szigetelésnek” nevezni. A korrózió és a vezetékek életkora miatt vezetéklyukadások fordultak elő. A vezetékcserék során lehetőség szerint a korszerűbb előszigetelt fűtési vezetékek kerültek alkalmazásra, ami megszünteti az esetleges csőlyukadásokat, és egy-egy nagy érintett szakaszon 70 %-os hőveszteség-csökkenés is elérhető (32 %-ról 6-8 %-ra).
A munkálatokat április és május között kellett elvégeznünk, melyet sokszor befolyásolt a zord időjárás (hosszú esős napok). A munka mielőbbi elvégzése érdekében többször dolgoztak kollegáink még a késő esti órákban is, hogy a lakosságot a lehető legrövidebb ideig zavarják.
A nagy munkafázisok egyike a régi vezetékek kiemelése és a nyomvonalak megtisztítása jelentette.
Mielőtt azonban a csöveket kiemelték volna, a rendszerből ki kellett üríteni a forró fűtővizet.
Miután kitisztították az árkokat, belefektették az új vezetékeket.
A csővezetékek szigetelésén hosszanti irányban egy érzékelő szál fut, melynek végei az aknákba vannak bevezetve. Ezen szálak szolgálnak arra, hogy műszeres mérésükkel megállapítható legyen a „nemkívánatos” csőtörés pontos helye.
Ezeket a rézszálakat megcsiszolják, majd összekötik.
A drótok összekötése után következik a karmantyúzás, mely a cső saját szigetelőanyagának külső, kemény héjának felrakásából áll.
A csővégeket a hegesztés miatt gyárilag nem előszigetelik. Összeillesztésüket követően a csőgyártó cég szakemberei a helyszínen szigetelik „habosítják” a csővégeket.
Habosítás után, eltávolítják a felesleges kifolyt többlethabot, majd az összeillesztéseket, a karmantyúk két végét zsugorszalaggal hermetikusan lezárják, ezt szalagozásnak hívják.
Ezután az íveket kipárnázzák, hogy a dilatációs mozgásnál a vezetékek ne mozogjanak, sérüljenek.
A vezetékekben keringő forró víz hőfoka 75-130 0C között lehet nyári-téli időszakban egyaránt. A hőtágulás miatt a csövek enyhe mozgásnak vannak kitéve. E mozgás felvételére szolgálnak a „tágulási párnák.”
A „párnaanyag” rétegelt polyfoam.
Miután a szakszerű bekötések és a vezetékek „összedolgozása” megtörtént, puha homokágyba fektetik.
A homokágy fölé kerül a jelzőkábel, mely arra szolgál, hogy a hőközpontokban a fűtési és használati melegvízre vonatkozó paramétereket, hőközponti szivattyúkat, szabályozók működését fűtési és melegvíz hőfok értékeit a diszpécserszolgálaton a felügyeleti rendszeren megjelenjen, ellenőrizhető legyen a normál üzemmód, és hiba esetén mielőbb megtörténjen a beavatkozás, hibaelhárítás.
A hőközpont az a pont, ahol kettéválik a Szolgáltató és a Fogyasztó fűtéshatára. A hőközpont, mint hőátadó állomás, gyakorlatilag az épület hőforrását jelenti, itt történik a hőközponti fogyasztás mérése. Eddig a szakaszig hívják primer oldalnak, és a hőközpontból a lakásokat összekötő csőhálózatot, a szekunder oldalnak. A SZÁKOM Kft. feladatai és kötelezettségei csak a hőközpontig terjednek ki.
Reméljük a munkafolyamat szemléltetése mindenkinek segít az esetleges kellemetlenségek megértésében, hiszen távlati terveink, és üzleti politikánk is a korrektség, pontosság, precízség és a szakmaiság alappillérein támaszkodik.
.jpg)
