Az estet a középiskolásokból álló Five Seat Couch – Nagy-Király Zsófia, Nagy Zénó, Mánya Dániel, Suhajda Márk, Miklós-Noskó Dávid és Lakatos Attila – koncertje lendítette be óriási energiákkal. Mindannyian jó ideje zenélnek, a Hundred Production berkein belül a hangszeres oktatás mellett a szakmát is tanulják, ott kovácsolódtak zenekarrá. Leszámítva egy nyári, szűkkörű fellépést, a Mikulás-slamen adtak először valódi koncertet. Bízunk benne, hogy akik most lemaradtak az FSC-ről, mihamarabb pótolhatják ezt!

A slam-programban is szépen képviseltette magát ez a korosztály. A zenekar egyik énekese, Nagy-Király Zsófia kicsi kora óta részese a hazai slam-életnek, hiszen édesapjával, Nagy Gáborral együtt nem csak a százhalombattai, hanem számos fővárosi és vidéki slam-színpadot, sőt! az országos bajnokságot is megjárták már. Nem először állt saját szöveggel mikrofonhoz, és izgalmas látni, ahogy kinövi a kislány-szerepet, rátalál a saját hangjára: "Én önmagam akarok lenni! Ne mondja meg nekem senki, hogy mit csináljak! Nem fogok hazugságban élni. Én nem vagyok az a mindig mosolygós ember, aki nem mer nemet mondani, és fél bármit is tenni, és aki mindig csak másokra gondol, magára pedig mindent vállal. NEM! (csettint)"

Korsós Lilla, a SZISZKI diákja szépségével és mélységével beragyogta a színpadot. “Amikor kicsi voltam, az a karácsonyi lista, hogy mit is szeretnék ajándékba, olyan fontos volt, mint most egy vizsga. Közös bennük, hogy felírom először a lap tetejére, hogy Lilla..." Három éve ír verseket, az iskolában sokat szerepel színpadon, jelenleg a Kazinczy Szép Magyar Beszéd versenyre készül. Korábban nem állt szándékában megosztani a verseit széles közönséggel, de barátai biztatták, hogy szerepeljen a Mikulás-slamen. “Szerintem, legjobban a kíváncsiság ösztönzött, és ha lesz még alkalom, mindenképpen színpadra állok saját szöveggel - nyilatkozta az élmény után. - Az este mindenképpen bővítette a lelki könyvtáram tartalmát, és hálás vagyok, hogy részt vehettem." Az irodalom mindig fontos része volt az életének, és bár még nem tudja, mit fog csinálni pár év múlva, biztos benne, hogy az irodalom mindig nagy szerepet fog betölteni benne.

Lillát elkísérte édesanyja, Novák Marianna is, aki eredetileg úgy készült, hogy mindössze jelenlétével és figyelmével fogja támogatni, ám Lilla lelkesedése már a készülődés során magával ragadta. “Arra gondoltam, ha már ott vagyok, miért ne állhatnék én is a mikrofon elé, tét és mindenféle kötelezettség nélkül, csak úgy a magam, és remélem, a közönség örömére." Miután neve estindítóként elsőként került ki a kalapból (a slamen általában sorsolással dől el a színpadra lépés sorrendje), megijedni sem volt ideje, és bár nagyon izgult, elképesztő módon élvezte a helyzetet, a közönség figyelmét és reakcióit – idézte fel később. A Mikulás-slam - a címe ellenére - nem feltétlenül tematikus, mégis sokan fűzik gondolataikat a téli ünnepek köré. “Az égősorok meleg fényei úgy csorognak végig a falon, mint egy halk üzenet, lélegezz! Lélegezz!!! És én felsóhajtok, nagyokat lélegzem, hosszasan, mélyen, aztán még mélyebben, ahogy csak bírja a tüdőm, és érzem, ahogy a friss fehér levegő átjárja a lelkem." Hallott már korábban a slam poetry-ről, de sosem gondolta, hogy valaha aktív részese lesz. Könyvtáros és pedagógus felmenőitől hozta az irodalom szeretetét, és ezt igyekszik átadni a gyerekeinek is. Láthatóan, sikerrel. Igaz, Marianna nem középiskolás, de ugyancsak örömteli helyi felfedezettje az idei Mikulás-slamnek.

A budapesti Manyi - Kulturális Műhely figyelemre méltó példaképe a százhalombattai SZIKE-nek. A nyitott közösségi tér számos alulról szerveződő kulturális kezdeményezésnek ad teret: kiállítások, közösségi színházak, koncertek, workshopok, de növénycsere, és természetesen slam poetry is helyet kap a falai között.

Tőke Zalán, a Nemes Nagy Ágnes Szakgimnázium, színészképzős diákja szintén Százhalombattán nőtt fel, mégis – mint a színpadon is elmondta – "itt állok ezen a kis stagen, amiről nem is tudtam, hogy létezik, úgy, hogy 19 éve ebben a városban élek, meg úgy amblokk a Földön." Néhány hete a fent említett Manyiban lelt rá a Mikulás-slam szórólapjára, és csak később realizálta, hogy az esemény éppen a szülővárosában lesz. Egyből tudta, hogy ott a helye, de azért óvatosan közelítette meg: úgy tervezte, csak figyel, lát, tanul; de a belépésnél nekiszegezték a kérdést, hogy szeretne-e mikrofonhoz állni, és onnan már nem volt visszaút. Fellépett az open mic során, ahol így indította a szövegét: “Igazából fogalmam sincs, hogyan kell slamelni, sőt még nagyon azt sem vágom, mi az a slam. Lehet nem ártott volna utánanézni. Egyébként ezt ilyen generációs problémaként észlelem, hogy sok mindennek nem nézünk utána, mert yolo, go with the flow."

Ezután azonban olyan sokan léptek hozzá, gratuláltak neki és biztatták, hogy végül a versenybe is belevágott. Ezt a szövegét részben akkor és ott vetette papírra (“go with the flow"), amit az alábbi részlet is igazol: “Hé, Zalán, figyi, én képtelen vagyok elhinni, hogy ez az első slamed! Hé, Zalán, figyi ugye jársz Pestre, menő lenne, ha fellépnél egy klubban! Hé, Zalán, figyi, jönnél szövegíróként egy projektbe? - mondja/kérdezi mindenki. Hé, Zalán, figyi, milyen érzés volt kint állni először? - kérdezi senki."

A középiskola első évében figyelt fel rá, hogy az osztálytársai verseket írnak, és mivel ezt menőnek tartotta, úgy gondolta, maga is kipróbálja. Ügyelt a formára, a szótagszámra, de idővel a hangsúly a formáról a tartalomra terelődött. Ezzel együtt váltak az írásai igazán őszintévé, és egyfajta terápiás önfejlesztessé is. Ha alkotói válságba került, igyekezett felülkerekedni rajta, mert ekkorra már fontossá vált számára, hogy ne hagyja el ezt az eszközt, aminek használatát csak sok gyakorlással lehet magas szinten művelni.

A SZIKE küldetése megtalálni és támogatni azokat a fiatalokat, akik bármiféle alkotói tevékenységet - képzőművészet, irodalom, zene, stb. - végeznek, vagy legalábbis érdeklődnek ilyesmi iránt. Jellemző rájuk, különösen a középiskolás korosztályban, hogy nem találnak társakat a többségi közegben, kilógnak a sorból az érzékenységükkel, mélységükkel. A SZIKE-ben (BMK legalsó szint, hátul, a mosdók mellett) péntek délutánonként őket várja a Nyitott Műhely, ahol közösséget találhatnak.

Az este házigazdája Hlinyánszky Doma volt, aki szintén tizenévesen került a műfaj közelébe a százhalombattai slam-eseményeknek köszönhetően, és sokáig ő volt a legfiatalabb slammer a budapesti éjszakában. Mára drámainstruktorként dolgozik, közösségi színházi projekteket hoz létre.

A 2025-ös Mikulás-slam eredményei: első helyezett Csősz Gergő (Budapest), második helyezett Glózer Ádám (Érd), harmadik helyezett Dénes Szilveszter (Pécs).

Az eseményt az Éjféli Kakasszó koncertje zárta, ami után a közönség egyik tagja úgy nyilatkozott: soha még ilyen felemelő zenei élményben nem volt része.

ani