Az Európai Unió Duna programja a folyó természetes összekötő szerepére épít. A Duna Főutca program Budapest és vonzáskörzete egyesítését célozza. Fontos, hogy ebben Százhalombatta saját projekttel is képviselje magát. Májusi ülésén a képviselő-testület úgy döntött, támogatja a városrészeket összekötő tervek továbbgondolását, kidolgozását.
- Létrejött egy munkacsoport, sok-sok ember ötletével, a történelmi emlékek integrálásával felvázoltuk a koncepciót, melynek elemei egymást erősíthetik, és túlmutatva a városon érdekesek lehetnek az uniós befektetők számára is. - Tájékoztatott Dr. Oláh M. Zoltán, a város főépítésze, a helyi projektek kidolgozója.
Az Óváros természeti és kulturális értékei, a Sánc-hegy, a halomsírmező városhatáron átlépő területe ligetes kiránduló hellyé, vonzó érdekességgé alakítható. El kell fogadnunk, hogy a technológiai váltás során funkciójukat vesztett ipari létesítmények is a világunk részei, ezekből kell újat építeni. A tervben szerepel egy új út megépítése is, ami a 6-osról közvetlen elérhetőséget biztosítana mind az óvárosi dombra tervezett lakónegyedhez, mind pedig a téglagyári völgyhöz, ahol fénykorához hasonlóan, ismét működhetne kikötő.
A Benta-patak, a ráépülő ipari vizek, a halgazdaság tavai, a dunai torkolat környéke az EU által kiemelten védett zöldterületeket jelölő ökoháló fontos eleme. Ez egyúttal bénítója is bizonyos fejlesztéseknek, de a zöldterületek hangulatos parkká alakításával kedvelt hely lehetne, ahol a lakosság otthonosan érezhetné magát.
Az Európai Unió pénzzel is támogatja római birodalom határán húzódó védelmi vonal, a Limes rekonstrukcióját. Érdemes ebben is gondolkodni, különösen Százhalombattán, ahol nem épült rá a város, viszont több kor nyomai is megtalálhatók viszonylag kis területen.
A XIX. század elején Dunafüreden nem volt még gát, vízparti üdülőfalut álmodtak ide. De a folyószabályozással, a gátépítéssel ez a lido-időszak hamar véget ért. Amikor a hatvanas években idetelepültek a nagyvállalatok, ki kellett alakítani a dolgozók számára a lakóövezetet. A mélyfekvésű Füred szóba sem jöhetett. Így jött létre a város harmadik része, a lakótelep. A szerkezete okosan és praktikusan van kitalálva, a körúttal, a belső promenádokkal, de a két energiapálya: a "csőcsorda" és a magasfeszültségű vezetékek mesterséges határt szabnak a további fejlesztéseknek. Ezek áthelyezésével, illetve áthidalásával igen sok zöldterületet lehetne nyerni, ami a településrészeket is összekötné.
- Ezek az elképzelések hosszú időre szólnak. - Tette hozzá Dr. Oláh M. Zoltán. - Elődeink kétezer, háromszáz vagy negyven évvel ezelőtt hosszú távra döntöttek, évezredekre befolyásolták, hogy mi fog egyes területeken történni. Ez a városépítő felelőssége, mert a saját életén messze túlmutat munkája. Ha az építészet eléri a célját, megvalósítja a fenntartható fejlődést, az itt élő emberek többnek érezhetik magukat. És ha jó állapotban vagyunk, akkor kreatívabbak vagyunk. A szép környezet tanít, nevel, ösztönöz.
Arra a kérdésre, hogy mi a következő lépés, a főépítész elmondta: először le kell fektetni a településrendezési alapelveket, megtalálni és meghatározni 10-15 évre a város fejlesztési irányait. Ha a koncepcióban, a szerkezeti és szabályozási tervben szerepelnek ezek az ötletek és feladatok, megteremtődik a lehetőség a konkrét építkezésre.
Duna főutca tervek letölthetők itt!
A városrendezési elképzelések megmozgatták dr. Hegedüs Róbert olimpikon fantáziáját is. A százhalombattai volt kajakozó előremutató ötletei is igazolják a város és a környezettudatosság iránti lelkes elkötelezettségét.
- Az Óvárosban lakom és Óbudán dolgozom. Néhányszor kerékpárral mentem dolgozni. Közel a főváros, egy ilyen távolság megtétele beilleszthető a mindennapokba, de ehhez fontos lenne egy jól kiépített kerékpárút. A Duna csatornák felett átívelő útvonal a város életében ugrásszerű változást hozhatna, felgyorsulna a közlekedés a városrészek között. Továbbgondolva pedig a teljes, magyarországi Duna-szakasz mentén kiépített kerékpárút világkuriózum lehetne.
A Duna, mint vízi útvonal rendkívül kiaknázatlan. Napi tapasztalatom a közúton a reggeli és esti forgalmi dugó, ami súlyos környezetszennyezéssel is jár. Az utazásaim során láttam rendkívül gazdaságos vízibuszokat, amelyek szinte repülnek a vízen. Nyilvánvaló, hogy a rendszeres járathoz a többi Duna parti város is csatlakozhatna, és egy hétvégi programsorozat is megoldhatóbb lenne, mint az alkalmi járatok. Az utóbbi időben robbanásszerűen megnőtt a nemzetközi hajóforgalom. Nap mint nap más ország hajója horgonyoz a budai-, illetve a pesti rakparton. Annak érdekében, hogy akár rövid időre is megálljanak Százhalombattán, arra érdemes programot kell kínálnunk. Vonzó lehetne a főtérig vezető sétány, és akár ipari-, környezetvédelmi konferenciáknak is helyt adó, régiós központtá nőhetné ki magát a város.
Egy lehetséges vízi-központ kialakítására ideális a Kácsás-sziget által védett belső kis öböl, ahol szisztematikus tereprendezéssel mindenki által kedvelt, aktív pihenőhelyet lehetne kialakítani. A világban, ahol ilyen vízrajzi adottságok vannak, általában pezseg a vízisport élet. Itt elsősorban az emberi erővel végzett sportokra - evezés, kajakozás, kenu - gondolok.
A már kialakított nevezetességek mentén futónapokat lehetne tartani. A "Nagy Battai Futókör" távja állandó lenne, így lehetne csúcseredménylistát is felállítani, a versenyszellem vonzaná az újonnan csatlakozókat. Természetesen a sportágakat lehet kombinálni, a lényeg a rendszeresség, a közösségi szellem erősítése, az egészség megőrzése, és hogy a városlakók használják ki a lehetőségeket, ezzel is erősítve hovatartozásukat.
Dr. Hegedüs Róbert végül hozzátette, ötletei életképességét nem abban látja, hogy azok jók vagy rosszak, eredetiek vagy sem, hanem, hogy azokat a helyiek mennyire használják ki, mennyire működtetik. Bármely jó kezdeményezés elhal, ha nem állnak mögötte lelkes személyek.



