A százhalombattai önkormányzat tavaly év végén negyedik alkalommal hirdette meg lakásértékesítési pályázatát, aminek keretében eddig 25 önkormányzati ingatlant adott el olyan százhalombattaiak részére, akik önerőből nem lennének képesek az otthonteremtésre. A pályázaton csak olyanok indulhatnak, akik legalább öt éve életvitelszerűen is a városban laknak és nem rendelkeznek lakóingatlannal. Az értékelés alapjául szolgáló nyilvános pontrendszer előnyt biztosít a gyermekeket nevelőknek, azoknak, akik beteg családtagot gondoznak vagy egészségtelen körülmények között élnek, és plusz pontot biztosít azoknak a családoknak, akik önkormányzati bérlakásból költöznek ki, amit nem laktak le és nem terheltek közmű-, illetve lakbértartozással.

Török Sándor kiemelte, a pályázat egyik legfontosabb célja, hogy azok, akiknek a helyi rendelet szerint már nem lehet meghosszabbítani a bérleti szerződését, ne az utcára vagy az átmeneti szállóra kerüljenek.

Az önkormányzat szociális gondoskodását azonban keresztülhúzza az állami elővásárlási jogot teremtő törvény, hiszen a magyar államnak ugyanolyan feltételekkel kell felkínálni az ingatlanokat, amilyenekkel a helyi lakosság pályázhat rájuk. Márpedig ezek igen kedvezőek, a pályázat nyerteseinek mindössze húsz százalék önrészt kell befizetniük, a többit pedig – akár 15 éves futamidőre – kamatmentesen törleszthetik.

Nem lenne meglepő, ha ilyen feltételek mellett az állam élne az elővásárlás jogával, azután pedig esetleg olyan rászoruló családokat költöztetne a lakásokba az ország bármely szegletéből, amelyekről szociálisan gondoskodni már az önkormányzat feladata lenne.

Mivel a törvény jogvesztő hatályú, a bizottság a beérkezett pályázatokról nem hozott döntést január 16-i ülésén. Nem szeretnék felvállalni, hogy a boldog nyertesek később azzal szembesüljenek, ki kell költözniük megszerzett és részben már ki is fizetett ingatlanjukból.

Mivel a törvény végrehajtási rendeletét egyelőre nem hirdették ki, nagy a bizonytalanság. A szakbizottság úgy döntött, állásfoglalást kérnek az illetékes minisztériumtól. Ha ez az önkormányzat számára pozitív lesz, február 6-i ülésükön még kijelölhetik a hat új lakástulajdonost, ha viszont negatív, visszavonják a pályázatot.

Török Sándor elképzelhetőnek tartja, hogy nem lehet folytatni a szociális alapú lakásértékesítést. Méltánytalannak érzi, hogy míg az állam hosszú ideig nem volt képes megoldást találni az otthonukat elvesztők gondjára, az önkormányzat viszont talált működőképes modellt, törvénnyel akadályozzák meg abban, hogy segítsen. Szerinte senki sem vizsgálta meg, hogy az elővásárlási jog milyen módon bonyolítja meg akár egy garázs eladását is. Úgy véli, mindez az átgondolatlan, kapkodó törvényhozás eredménye.

Hasonlóképpen nyilatkozott egy másik aktuálisan életbe lépő központi szabályról is. Ennek értelmében ugyanis az idei évtől a helyi önkormányzat nem egészítheti ki a lakásfenntartási támogatás állami normatíváját. Miután tavaly szeptember óta ebbe a támogatási formába olvasztották be a korábbi fűtési és gáztámogatást, az intézkedés nagyon sok mindenkit érint. Hatására Százhalombattán átlagosan havi négy-ötezer forinttal kapnak kevesebbet a jogosultak. Hogy miért nem egészítheti ki az önkormányzat a támogatásukat, ha van miből, senki sem érti.