A kincskeresést régóta kedvelik az emberek. Eleinte valóban kincseket – elrejtett aranyat, drágaköveket, csodás ereklyéket – próbáltak megtalálni, később egy játék nőtt ki ebből a foglalatosságból, a letterboxing.
1854-ben a dél-nyugat angliai Dartmoorban James Perrott természetjáró túrája során egy kőrakás tetején egy üvegben elhelyezte a névjegyét, és másokat is arra biztatott, hogy tegyék ugyanezt. Eleinte csak névjegyek kerültek az üvegbe, később fémdoboz váltotta fel az üveget, amelybe a játékosok maguknak címzett levelet hagytak, arra kérve a következő látogatót, adja fel azt nekik postán. Így szereztek tudomást arról, ki járt a kirándulóhelyen utánuk. Nemsokára naplót is tettek a dobozba, ahová minden megtaláló beírta a nevét, majd bélyegző is került a napló mellé.
Új fejezetet nyitott a játék történetében a GPS készülékek megjelenése. 2000-ben az USA-ban indult útjára a letterboxing mai változata, a Geocaching. A modern kori kincskeresők tájékozódását már a technika is segíti, persze, azok is részt vehetnek a játékban, akik nem rendelkeznek GPS-szel, hiszen a dobozokat térkép segítségével is meg lehet találni. Persze, önmagában a térképismeret kevés a sikerhez, mivel a kijelölt útvonalon haladó játékosoknak fel kell keresniük a leírásban megadott nevezetességeket, és az ott elhelyezett információ-morzsákat összerakosgatva, rejtvényeket megfejtve juthatnak végül a megoldásig.
Magyarországon jelenleg 3234 geoláda várja a megtalálókat. Többféle létezik: jól záródó műanyag doboz notesszel, írószerszámmal, hogy a megtalálás tényét bejegyezhessék, emellett általában van benne egy apró ajándék, amelyet a megtaláló elvihet, de hagynia kell helyette egy másikat a következőnek. A multiláda kettő vagy több részből áll, és az összes megtalálása szükséges ahhoz, hogy a játékos hozzájusson a jelszóhoz. A virtuális láda valójában nem is doboz, általában a helyszínen rejtik el a megfejtést, vannak mozgó ládák is, amelyeket a megtaláló elköltöztethet a dobozban megadott utasítások szerint, az eseményekhez kapcsolódó ládák pedig speciálisan, egy-egy eseményhez kapcsolódnak.
A Magyarországon elrejtett ládákról pontos információt a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület honlapján, a www.geocaching.hu oldalon találhatnak az érdeklődők. Százhalombattán mindössze egy ládát rejtettek el eddig, 2002. július 24-én. Az útvonal hossza 5100 méter, 304 alkalommal találták meg sikeresen a dobozt, tizenhatan hiába keresték, öten pedig a szükséges jelszó nélkül jutottak el a megfejtéshez. A BattaCity elnevezésű ládakereső út a vasútállomásnál található olajláng emlékműnél kezdődik, a következő állomás a Szent István tér, ahol a Szent István szobor feliratának első betűje a jelszó kezdete. A Makovecz-templom melletti kopjafa felirata ad segítséget a jelszó további részének megfejtéséhez, a következő az erőmű csővezetékéről olvasható le, majd a Régészeti Park táblájának felirata ad támpontot a láda rejtekhelyéhez, amely a bronzkori földvárban található.
A megtalálók bejegyzései arról tanúskodnak, hogy kellemesen töltötték itt az időt, az útvonal jó megválasztásának köszönhetően pedig sikerült megismerkedniük Százhalombatta néhány fontos nevezetességével. A városnak természetesen vannak más, megmutatásra érdemes nevezetességei is. Ha lesz valaki, aki elhelyez egy – vagy akár több - újabb ládát, és ezt regisztrálja az egyesület honlapján, további kincskeresőket vonzhat Százhalombattára. (Fotó: katschberg.at)



