A helyi kkv-szektor képviseletében Kolozár György, az ALK Holding, Gabelics Tamás, az Ebatta és Fonyódi Ottó, az EFO nyomda tulajdonosa januárban felkereste a városvezetést, hogy közösen keressenek megoldást a szektor terheinek csökkentésére.

A városnak közel egymilliárd forintos plusz bevételt jelent az adóemelés, aminek közel 90 százalékát a multinacionális cégek fizetik. Az önkormányzat májusi ülésén arról döntött, hogy munkahelyek megtartását és bővítését célzó pályázaton keresztül 100 millió forintos kompenzációt biztosít a kis- és középvállalkozásoknak.

"Örülünk, hogy az önkormányzat megértette a gondjainkat, de nem vagyunk elégedettek" – fogalmazott Kolozár György. Kritikáját pedig matematikai példával szemléltette. Az építményadó mértéke négyzetméterenként 1100-ról 1650 forintra emelkedett. A pályázat a növekmény 70 százalékának visszaigénylésére ad lehetőséget, azaz 385 forintra. Tehát az így csökkentett adó 1265 forint, ami még mindig magasabb, mint tavaly volt. A környező településeken általános a négyzetméterenkénti 500-800 forintos építményadó, vagyis máshol fele ennyit kell fizetni. Ebből szerinte az is következik, hogy Százhalombattán, például az ipari parkban nem lehet eladni ingatlant, a terület elértéktelenedik, és még az életképes battai vállalkozások sem itt fognak fejleszteni. Úgy véli, továbbra is keresni kell a hosszú távú megoldást, amely véleménye szerint az lenne, ha a teljes emelést visszapályázhatná a kkv szektor.

"Az ötven százalékos építmény- és telekadó emelés nagyon keményen sújtja azokat a vállalkozókat, akik egyáltalán fizetnek ilyen terheket" – nyilatkozta Gabelics Tamás. A kiírás ugyanakkor nem garantálja, hogy mindenki, aki befizetett, vissza is igényelheti az összeget, hiszen csak azok vehetnek részt a pályázaton, akik beruháznak, illetve megtartják alkalmazottaikat. Márpedig a jelenlegi helyzetben a túlélés és a szinten tartás is nagy siker. Gabelics Tamás még tanulmányozza a pályázatot, de úgy látja, olyan adminisztrációs előírásokat tartalmaz, amik miatt nem biztos, hogy élni tud vele. "Nem látok olyan okot, ami miatt meg kellett hoznia a városvezetésnek ezt a döntést, szerintem az adóalap változása bőségesen elegendő lett volna" – tette hozzá.

Januártól nemcsak az adó mértéke, hanem – központi intézkedés következtében – annak alapja is jelentősen változott, megszűntek a korábbi kedvezmények.

"Sokan azt hiszik, Százhalombatta gazdag város, de ez leginkább az önkormányzatra igaz" – folytatta Gabelics Tamás. A városlakók ugyanúgy fizetésből élnek, ahogyan az ő közel húsz alkalmazottja is. A versenyszférában dolgozó vállalkozások pedig ugyanúgy küzdenek az életben maradásért, mint az ország bármelyik más területén. "Ha be kell zárnom, utcára kerülnek az embereim, és a vállalkozásom sem fog fizetni egy fillért sem a városnak. A helyi adók kérdéséről tovább kell tárgyalni, aktuális lesz még egy jó ideig."

"A kompenzálás helyes, de úgy érzem, ez egyszeri akció" – mondta Fonyódi Ottó. Hangsúlyozta, az önkormányzati segítség csupán adható, míg a közteher befizetése kötelező, és nem a cégek bevételétől függ. A pályáztatással nem is biztos, hogy azok jutnak támogatáshoz, akik valóban rászorulnak, mert nemhogy fejleszteni, de túlélni is alig tudnak. És mi lesz jövőre? Úgy látja, sok tekintetben túlságosan nagyvonalú a város, pedig most már ideje lenne elgondolkodni a költségcsökkentésen, a bevételnövelés helyett. Egyszer a multinacionális cégeknek is elegük lesz abból, hogy ők tartsák el a várost. Zsugorodik az egész magyar gazdaság, aki csak tud, elmegy az országból. Minél inkább terhelik a hazai vállalkozásokat, úgy csökken a versenyképességük. Szerinte nem támogatni kellene a kkv-szektort, hanem erősíteni, belső megrendelésekkel, hogy helyben maradjon a pénz.

"Elégedett vállalkozóval sehol nem lehet találkozni" – reagált az észrevételekre Nagy Balázs, az önkormányzat Pénzügyi, Gazdálkodási és Integrációs bizottságának elnöke. Hozzátette, a város vállalkozóit tömörítő Cívis Klub állandó meghívottja a bizottsági üléseknek, így azon is ott lehettek volna, amelyen az adóemelésről szóló előterjesztést tárgyalták. Az egyesület vezetői azonban sem azon, sem a képviselő-testületi ülésen nem vettek részt, most pedig az előzetes egyeztetést hiányolják. Az adóemelést a testület nem örömmel szavazta meg, de a kiadási oldal csökkentése – ami szintén megtörtént közel egymilliárd forintos értékben – mellett, szükség volt a bevételek növelésére is. Mivel az önkormányzat nem differenciálhat a kirótt közterhek tekintetében, úgy döntött, hogy a kis- és középvállalkozások által befizetett összegre, azaz 100 millió forintra ír ki pályázatot, amivel számításaik szerint az összes érvényes igényt ki tudják elégíteni. A kiírást többfordulós egyeztetés előzte meg, és célja az életképes, működő vállalkozások szinten tartása, a foglalkoztatottság bővítése, nem pedig a helyi adóktól függetlenül is haldokló vállalkozások megmentése volt.

Hozzátette, a 2006-2010-es ciklusban két alkalommal, összesen közel 300 millió forintos vállalkozás-fejlesztési pályázattal támogatta az önkormányzat a helyi kkv-szektort. Továbbra is bizonytalan, milyen központi döntések sújtják a jövőben a várost, de az önkormányzat erejéhez mérten továbbra sem fordít hátat, és a következő években is igyekszik összehangolni az igényeket és a lehetőségeket a százhalombattai munkaadókkal és foglalkoztatókkal.