Alig hiszem, hogy az alábbi sorok magyarázatra szorulnak. Sokkal inkább az abban járatlanok számára értelmezésre. Legjobban azok járnak, akik érintettség híján tovább lapozhatnak. Megtartó, tájékoztató, támogató, segítő közeg nélkül csak ritkán lehet találni egyéni megoldást. Az átmeneti idő tarthat egy hónapig, egy évig, vagy tovább, ami nagyban függ a játékszabályok, és jogaink ismeretétől.
A 1991. évi IV. törvény értelmében Magyarországon annak a munkanélkülinek jár álláskeresési járadék, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, vagyis ennyi napot dolgozott. Az álláskeresési járadék további feltétele, hogy a munka nélkül maradt nem jogosult öregségi nyugdíjra, nem részesül rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban és munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, a munkaügyi kirendeltség álláskeresőként nyilvántartásba vette és nem tud megfelelő munkát felkínálni neki.
Mint a fentiekből kiderül, maximum három hónapig lélegezhet fel az álláskereső, mert csak addig jár az álláskeresési járadék. Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki az állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban, vállalkozói jogviszonyban volt, akkor 90 napig kapja a járadékot, ha viszont épp a minimálisan megkövetelt 360 napot dolgozott, akkor csak 36 napig.
Az álláskeresési járadék kimerítését követően amennyiben az ellátási időszak alatt nem sikerült újra munkaviszonyt létesítenie, a lakhelye szerint illetékes önkormányzathoz fordulhat szociális segély típusú ellátásért. Amennyiben élethelyzetéből adódóan megfelel a szociális törvényben meghatározott feltételeknek, akkor a továbbiakban a helyi önkormányzattól részesül segély típusú ellátásban, melynek megszüntetésére akkor kerül sor, ha ismételten munkaviszonyt létesít.
A szociális támogatás eddigi rendszere gyakran teremtett csapdahelyzetet, nem számolva a munkanélküliség egyik legsúlyosabb következményével, azzal a morális válsággal, amit – a tartós munkanélküliség kitolódásával – egyre több állásnélküli megél, és elviselni kényszerül.
Egy keresletszegény gazdaságban bármely hátrányos helyzetű csoport visszasegítése a munkaerőpiacra fokozott segítséggel, célzott – az egyén munkavállalási fékjeit feloldani képes – beavatkozásokkal, összehangolt programokkal valósítható meg.
Az új közigazgatási rend eredményeként az eddig "boldog" Százhalombatta vonzáskörzetté vált. Tartok tőle, hogy a munkahelyteremtés és -megőrzés egyre súlyosbodó problémáinak is belátható időn belül kell megoldást találni. Addig is lázcsillapító borogatásként marad a megélhetéshez kevés segély. Az idő ezúttal nem nekünk "dolgozik".
dr. Hegedüs Róbert
(Köszönöm a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Érdi Kirendeltségének segítségét.)



