Október 26-án a tévéképernyők előtt ülők többnyire a „Testületi ülés hamarosan folytatódik” feliratot láthatták. Már a napirendek meghatározása is nehezen ment: a szocialisták több témát is levenni javasoltak a napirendről, mivel állításuk szerint nem kapták meg időben az előterjesztéseket. Az ülés során többször is újra kellett szavaztatni egy-egy kérdést, vagy azért, mert valaki nem figyelt eléggé, és „rossz” gombot nyomott, vagy azért, mert a szavazás eredményeként olyan patthelyzet alakult ki, amely lehetetlenné tette a továbblépést.
Napirend előtt jelentette be Pátkai Zsolt, hogy vezetésével megalakult a Fidesz-KDNP-MDF frakció, Szabó Attila pedig, hogy a szocialista képviselőcsoportnak Weller János lett a vezetője.
Miskei István szenvedélyes kirohanásban adott hangot csalódottságának az ’56-os évforduló városi megünneplése kapcsán, élesen bírálta a Százhalombattai Hírtükröt, illetve a Halom Televíziót, amiért azok nem a jubileumhoz méltóan és nem közszolgálati feladatuknak megfelelően dolgozták fel az eseményeket, továbbá a szocialista kormányt, amely vétkest és vétlent válogatás nélkül veretett gumibottal és lövetett gumilövedékekkel.

Sok kacskaringóval – például a városfejlesztési bizottság elnökének személyéről háromszor szavaztak – döntöttek a bizottságok személyi összetételéről, majd megválasztottak két tanácsnokot. Ezután Vezér Mihály polgármester, aki szinte minden személyi javaslatra nemmel szavazott, közölte: miután a testület brutálisan felrúgta a háromhetes egyeztetés megállapodásait, nem kettő, hanem csupán egy alpolgármesterre tesz javaslatot, ez pedig Szabó Attila. Mivel az alpolgármester a polgármester közvetlen helyettese, személyére csak a polgármester tehet előterjesztést. Szabó Attila gondolkodási időt kért, majd az igen hosszúra nyúló újabb szünet úgy döntöttek: másnap folytatják az ülést.

Október 27-én tíz órára hirdették meg a testületi ülést, ám közel másfél órán át folytatódott a nem nyilvános háttéregyeztetés. Ennek eredményeként kettő helyett három tanácsnok, és egy helyett kettő társadalmi megbízatású alpolgármester megválasztásáról döntöttek, valamint a bizottsági struktúra és a bizottságok személyi összetétele is módosult kicsit. Ezeket a döntéseket már szinte minden esetben egyhangúlag hozta meg a testület. Döntöttek az alpolgármesterek tiszteletdíjáról és költségátalányáról: a törvényileg adható legmagasabb mértékben – 295 000 forint és ennek 20%-a, mint költségátalány – határozták meg.
Elbírálták a leköszönő polgármesternek és alpolgármesternek adható juttatást: a törvényesen járó három havi illetményen felül további három havi illetményben határozták meg.

Két folyamatban levő nagyberuházás sorsáról a határidők betartása végett kellett sürgősen tárgyalni. Az uszoda közbeszerzési eljárásával kapcsolatban jogi aggályok merültek fel – mondta Vezér Mihály polgármester, az esetleges hibák azzal a következménnyel járhatnak, hogy a közbeszerzési tanács súlyos bírsággal sújtja az önkormányzatot. Azt javasolta, nyilvánítsák érvénytelennek az eljárást, hogy a testület időt kapjon a megfelelő információk megszerzéséhez. Weller János azt javasolta, hogy kérjenek fel független szakértőt a kétségek tisztázása végett, hiszen a VUK SE már több 10 millió forintot költött a tervekre, és több ezer gyerek úszásáról van szó. Hart Józsefné emlékeztetett rá, hogy a közbeszerzési törvény szerint a pályázat meghirdetése után már nem lehet módosítani annak tartalmát. Mérges István, a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott Batta-Invest Kft ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy – az előterjesztés megfogalmazásával ellentétben – nem jelentős módosításokról van szó. Nem a műszaki tartalmat kellett módosítani, csupán a költségvetési tervet, ami jogszerű.

Ezt a módosítást mind az öt ajánlattevőnek megküldték, tehát nem sérült az esélyegyenlőség, és az sem aggályos, hogy a kiíráskor nem volt építési engedély, mivel annak csak az eredményhirdetés idejére kell rendelkezésre állnia. Összességében minden részletében a törvénynek megfelelő a közbeszereztetés, aminek eredményét csak december 6-án kell kihirdetni, de ezt a határidőt is ki lehet tolni további 30 napra. Pogány Gyula azt javasolta, hogy a közbeszerzési bíráló bizottság döntése előtt tájékoztassa a testületet a Batta-Invest, így lesz lehetőség a megfelelő kontrollra. Ezt egyhangúlag megszavazták a képviselők.

A másik vitatott beruházás a termálkútfúrás, amire a vonatkozó 50 millió forintos szerződést a polgármester tájékoztatása szerint egy hete alá kellett volna írnia, ám mivel nem biztos benne, hogy felvállalhatja egy esetleges rossz döntés ódiumát, arra kérte a testületet: döntsenek az aláírásról. Mint mondta, a beruházás sikere távoli, bizonytalan, a megvalósítása viszont milliárdokat kellene költeni.

Pogány Gyula szerint, ha figyelembe vesszük, hogy a geológiai felmérések 90%-os sikert ígérnek, akkor a fúrás 50 millió forintos költsége jó szívvel vállalható kockázat. Ha pozitív lesz a fúrás eredménye, eldönthetjük, mire és milyen anyagi forrásokból hasznosítjuk a termálvizet. Emlékeztette a képviselőket, hogy szinte minden választási programban szerepelt a bevételt eredményező beruházások és a helyi vállalkozók támogatása. A termálfúrás komoly kitörési pontot jelenthet ilyen tekintetben is. Szél Pál szerint nem biztos, hogy megkapjuk a szükséges hatósági engedélyeket, Tóalmáson 50 helyett 25 millió forintért végeznek hasonló fúrást, a Téglagyár területén ma is van melegvíz-szivárgás, a fürediek pedig többször is hangot adtak annak, hogy ragaszkodnak nyugalmukhoz, nem akarnak forgalommal, zajjal járó beruházásokat.

Pátkai Zsolt és frakciója szintén aggályainak adott hangot. Nehezen tudják elképzelni, hogy aki pihenni, felüdülni vágyik, épp ide jönne, az erőmű kéményei és üzemanyagtartályai tövébe. Hangsúlyozták, hogy kevés információval rendelkeznek ahhoz, hogy dönteni tudjanak a termálfúrás sorsáról. Weller János arra emlékezett, hogy a közvélemény-kutatás szerint a lakosság 67%-a támogatja a termálfúrást, és egy ilyen fürdő a közé a kevés beruházás közé tartozik, amit egy önkormányzat is nyereségesen tud működtetni. A szakhatósági engedélyeket már megkapták – válaszolt Szél Pálnak-, hiszen egy éves engedélyeztetése procedúra után kerülhet sor most a fúrásra. A sikeres fúrás az idegenforgalmi fejlesztés mellett a geotermikus hasznosításra is lehetőséget teremthet: a melegvízzel fűteni lehetne a lakótelepet, vagy a közintézményeket.

Götzinger István arra figyelmeztetett, hogy a már elfogadott nemzeti fejlesztési programok alapján 1,2-1,5 milliárd forintos, a beruházási költségek 85%-át kitevő uniós támogatásra számíthatunk a beruházáshoz, ha időben beadjuk a pályázatunkat. Weller János pedig arra, hogy ha nem írja alá a polgármester a szerződést, akkor minimum 13,3 millió forintos bírságot kell fizetnie az önkormányzatnak, tehát valójában nem 50 millió forint kockáztatásáról van szó, hanem csupán 36,7-ről. Török Sándor képszerűen fejezte ki magát: arról van szó, hogy folyik előttünk egy folyó, aminek a másik partján talán a Kánaánt találnánk. Nem kell egyből hidat építenünk, elég, ha veszünk egy csónakot. Arról kellene döntenünk, megvesszük-e ezt a csónakot. Végül ismét Pogány Gyula kompromisszumos javaslata oldotta fel a gordiuszi csomót. Halasszák el az aláírást a jövő héten esedékes rendkívüli ülésig! Előtte összehívja a városfejlesztési bizottság rendkívüli ülését, amin minden érdeklő megnyugtató válaszokat kaphat a termálfúrással kapcsolatos minden kérdésére.