Kovács Marianna kilencedik éve képviselő a százhalombattai horvát önkormányzatban, októberben második alkalommal választották meg a testület elnökévé. A Dráva-mentéről, egészen a határ mellől származik, anyanyelve a horvát, otthon, a családjában mai napig ezen a nyelven beszélnek. Az általános iskola elvégzése után Budapesten, az akkori szerb-horvát gimnáziumban tanult tovább, majd a zágrábi egyetemen hallgatott nyelvészetet. Itthon diplomázott az ELTE szerb-horvát nyelv és irodalom tanári szakán.
Százhalombattára férje révén költözött. Először horvátot tanított az 1. Számú iskolában, majd a városi könyvtárban helyezkedett el. Tavaly újból felkérést kapott az 1. Számú iskolától, hogy tanítson horvátot a gyerekeknek, idén pedig munkahelyén, a könyvtárban indított nyelvtanfolyamot felnőttek részére. Tanítványai egy része nemzetiségi gyökerei miatt szeretné elsajátítani a nyelvet, mások gyakran járnak Horvátországba nyaralni, vagy egyéb okból érdeklődnek.
Százhalombattán Baranyából, Zalából származó horvátok élnek, de a legtöbben a környékről települtek ide. Kovács Marianna mintegy negyven horvát származású ismerőst tart számon. A kisebbségi választások előkészítése során sokan ódzkodtak attól, hogy nemzetiségi származásukat hivatalosan is elismerjék. Mindenkit személyesen kellett megkeresniük a jelölteknek, de ennek pozitív hatása is volt: a találkozások révén újabb és újabb horvát származású battaiakhoz jutottak el.
Önkormányzatuk elsődleges célja nemzetiségi nyelvük és kultúrájuk megőrzése, ápolása, nemzetiségi identitásuk erősítése. Évente rendeznek horvát napot kiállításokkal, előadásokkal. Többször járt náluk Sokcsevics Dénes történész professzor. A rendezvények mindig bállal zárulnak. A kötetlen együttlét sokat segít a gátlások feloldásában, ilyenkor megtapasztalhatják, hogy mindenki más-más szinten, esetleg eltérő dialektusban beszéli nemzetiségi nyelvét. Hamar kapcsolatot találtak az érdi, tököli, ercsi horvátokkal, illetve rácokkal: látogatják egymás programjait, és nagy szerepük volt abban, hogy idén Ercsiben is megalakult a horvát önkormányzat. Örülnek, hogy Battán immár három nemzetiségi önkormányzat működik, mert ez lehetővé teszi, hogy komoly nemzetiségi programokat szervezzenek. A nagy tervek megvalósításának ugyan még az elején járnak: mielőbb sort szeretnének keríteni egy olyan találkozóra, amelyen minden kisebbségi képviselő részt vesz. Kétszer jártak eddig a horvátországi Pagon. Itt egy kulturális központ működik külföldön élő horvátok számára. Célja, hogy bátorítást nyújtson a nyelvhasználatra és az anyaországi kapcsolatok elmélyítésére. Tanfolyamokon, továbbképzéseken, kulturális programokon vehetnek részt a látogatók.
A százhalombattai horvátok havonta tartanak találkozókat, jobb híján a könyvtárban, vagy magánlakásokon. Nagyon bíznak benne, hogy helyiséggondjukra előbb-utóbb megoldást kínál a többségi önkormányzat.
Kovács Mariannától sokszor megkérdezték már, hogy horvátnak vagy magyarnak tartja-e magát. Úgy véli, ő egy olyan ember, aki Magyarországon a horvátokat képviseli, ugyanúgy, ahogy zágrábi tanulmányai alatt a magyarokat képviselte. Mindkét nyelvét, kultúráját őrizni, ápolni szeretné.



