A professzor a többi között elmondta, hogy az ember szervezete genetikailag a hiányhoz alkalmazkodott. Az ősök napokig koplaltak, a test pedig megtanulta ezt az időszakot a regenerációra fordítani. Ma azonban a nap 24 órájában elérhető az élelem, ami folyamatos inzulinválaszt vált ki, ami megfosztja a sejteket a pihenéstől, és elnyomja azokat az öngyógyító folyamatokat, amelyek csak éhezési fázisban kapcsolnak be.

A böjt legfontosabb biológiai hatása az autofágia. vagyis a szervezet belső újrahasznosító mechanizmusa. Amikor a sejt nem kap kívülről energiát, elkezdi lebontani a saját károsodott fehérjéit, elöregedett sejtalkotóit és a benne lévő kórokozókat. A sejt kitakarítja önmagát, és a lebontott hulladékból új, egészséges energiát termel. Ha ez a folyamat elmarad, a sejtekben felhalmozódik a "biológiai szemét", ami az öregedés és a betegségek melegágya.

A modern étrend egyik legnagyobb gondja a szénhidrát-dominancia, ami révén a folyamatosan magas inzulinszint gátolja a zsírégetést. A böjt során a test képes váltani a cukor-és a zsírégetés között. Amikor a glikogénraktárak kiürülnek, a máj elkezdi a zsírokat ketontestekké alakítani, amelyek az agy számára sokkal hatékonyabb üzemanyagot jelentenek, mint a glükóz.

A környezetből származó méreganyagok jelentős része a zsírszövetekben raktározódik el, a böjt során ezek a toxinok felszabadulnak, ezért elengedhetetlen a megfelelő folyadékpótlás és a kiválasztó szervek támogatása. Ugyanakkor a böjt radikálisan átalakítja a bélflórát is; a káros baktériumok és gombák élelem híján visszaszorulnak, lehetőséget adva a jótékony baktériumtörzseknek a regenerációra, ami közvetlenül erősíti az immunrendszert, hiszen az immunitás nagy része a bélrendszerben található.

A böjt jótékony hatása nem áll meg a fizikai szinten, a táplálékmegvonás kitisztítja az elmét. A ketonok jelenléte és a gyulladásszint csökkenése miatt javul a koncentráció és a lelki egyensúly. A böjt egyfajta belső csend, amely segít visszatalálni a természetes ritmushoz.

Bardócz Zsuzsanna szerint a fokozatosság a kulcs. Kezdhetjük a 16/8-as módszerrel – 16 óra koplalás, 8 óra étkezési ablak –, majd haladhatunk a nehezebb, 24 vagy 48 órás, a kéthetes böjtök felé, a 40 napos időszak azonban már komoly megterhelést jelent. Fontos a tudatosság: a böjt nem való mindenkinek, és a visszatáplálásnak ugyanannyira tisztának és mértéktartónak kell lennie, mint maga a böjt folyamata. Az ételmegvonás nem egy újabb divatdiéta, hanem az emberi lét alapvető programja. A gyógyulás lehetősége bennünk van, csak esélyt kell adnunk a szervezetünknek – hangsúlyozta a biokémikus. (Fotó: Szín-Tér)