A mocsaras, lápos területek jelentik Földünk legveszélyeztetettebb ökoszisztémáit. Éppen ezért rendkívül fontosak azok a törekvések, melyek során ezeket a területeket minél hamarabb természetvédelmi oltalom alá helyezik. A mocsaras területekre az embereknek a világ minden táján szükségük van, gazdaságilag, spirituálisan csakúgy, mint fizikailag.
Az emberi gondolkodás szerint a mocsaras, lápos vidékeknek semmi haszna, ezért nem is fordított rájuk nagy figyelmet, csupán kizsákmányolásuk, felszámolásuk céljából. Pedig egy a partjukon eltöltött nyári este, hallgatva rendkívül gazdag és élettel teli állatviláguk zajos életvitelét egy wellness hétvégével vetekszik. Mai világunkban lótunk-futunk a jobbnál jobb nyaralóhelyek, hotelek, programok után, és nem vesszük észre a körülöttünk karnyújtásnyira elterülő relaxációra kiválóan alkalmas „apró természeti csodák” pszichénkre gyakorolt jótékony hatását.
A víz csodája
A víz az élet egyik alapfeltétele. Néhány évtizeddel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy palackban árult vizet vásárolunk az élelmiszerüzletekben, amit ivásra használunk, és most el sem tudjuk képzelni, hogy 5-10 év múlva talán többe fog kerülni a tiszta ivóvíz, mint maga a kőolaj.
Édesvizekre a legnagyobb veszélyt leggyakrabban a földművelés miatti lecsapolás, a mezőgazadság fokozott vízfelhasználása illetve az erőteljes urbanizáció általi szennyezés jelentik. Emiatt a világ mocsaras területeinek 50%-a eltűnt a Föld felszínéről csak 1900 óta.
A folyók szabályozása, a talajvíz túlzott kiaknázása vagy védőgátak építése is teljesen lerontja a vizes élőhelyek minőségét, és gátolja bennük a különböző lebontó folyamatokat.
Az 1960-as években a természet védelméért felelősséget érző vadászok hívták fel először a figyelmet arra, hogy a vizes élőhelyek természetes állapotának megőrzése létfontosságú a vízimadarak fennmaradása (táplálkozó- és fészkelőhelyek) szempontjából. Ennek is köszönhetően megváltozott a szemléletmód a mezőgazdasági földhasználatot illetően. Mára a vizes élőhelyek eltűnésének folyamata lelassult, de nem fordult meg.
Helytelen vízhasználat miatt veszélyeztetett fajok az állatvilágban
Az IUCN vörös könyve szerint jelenleg globálisan összesen 3751 állatfaj veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztetett különböző tényezők következtében: vízszennyezés miatt 511 (Európában 63); szárazság miatt 210 (Európában 60), túlzott vízkinyerés miatt 118 (Európában 54), míg mezőgazdasági tevékenységrévén 1589 (Európában 26).
Földrészek - Különösen veszélyeztetett állatfajok - Veszélyeztetett állatfajok - Összesen
Afrika - 54 - 52 - 106
Amerika - 121 - 142 - 263
Ázsia - 84 - 89 - 173
Európa - 28 - 38 - 66
Óceánia - 15 - 14 - 29
Összesen - 282 - 321 - 603
Az első kipusztuló madárfaj
Az eltűnt faj egyik szomorú példája a vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris) esete. E vonuló madár példányszámának csökkenése a marokkói telelőhelyen is tükrözi. A vékonycsőrű póling az 1960-as évekig százával vándorolt Afrikába. Mivel az elmúlt években igen kevés helyen tűnt fel (1998. óta szinte sehol), ezért egyes tudósok attól tartanak, hogy a vékonycsőrű póling lesz - az elmúlt 150 évet tekintve - az első madárfaj Európában, ami kipusztul.
A vékonycsőrű póling vonulási útvonala érintette Marokkót, Olaszországot, Görögországot, de még Magyarországon is átrepült. Kipusztulásának fő oka élőhelyének, vagyis a mocsaras területeknek eltűnése főleg Észak-Afrikában, illetve a vadorzás.
A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) és a Vándorló Fajok Védelméről szóló ENSZ Egyezmény (CMS) nemzetközi összefogást sürget, és közösen küzd a vékonycsőrű póling fennmaradásáért és a biológiai sokféleség megőrzéséért. (Forrás: Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács)
A CIC-ről:
A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács egy politikailag független tanácsadó testület, amelynek célja a vadvilág megőrzése. A CIC 1928-ban alakult, és azóta nemzetközi elismertségre tett szert a fenntartható használat és a vadvilág védelmének területén. A szervezet 32 kormánytagot egyesít, valamint egyetemeket, civil szervezeteket, de tagjai között vannak 82 ország magánemberei, és tudósai is. A CIC feladatai között található különböző tervek kivitelezése, javaslatok tétele, a fenntartható használathoz és a vadvilág megőrzésével kapcsolatos tudományos konferenciák szervezése. 40 országban működő delegációi végzik a szervezet helyi tevékenységét. Fennállásának évei alatt a CIC hatalmas sikereket ért el szakterületén, olyan fajokat mentett meg a kihalástól, mint a vándorsólyom, a Przewalsiló, galléros túzok, jelenleg pedig a tatárantilop és a kasmíri gímszarvas megmentéséért küzd.
Elérhetőség: CIC Iroda
Név: Fekete Judit és Kai Wollscheid
Telefon: 23/453-830
E-mail: j.fekete@cic-wildlife.org ; k.wollscheid@cic-wildlife.org
www.cic-wildlife.org
.jpg)
