A Pro Régió Konzorcium dokumentumokat tekintett át, önkormányzati, intézményi és gazdasági vezetőkkel készített mélyinterjúkat, és 325 véletlenszerűen kiválasztott városlakót kérdezett meg Százhalombatta jelenlegi előnyeiről, problémáiról és lehetséges jövőjéről. A felmérés eredményét és szakmai javaslataikat ismertették a képviselő-testület tagjaival, akik a tervek szerint szeptemberben hoznak döntést az uniós források lehívásához nélkülözhetetlen IVS-ről.

A városlakókkal folytatott beszélgetések során többen problémaként vetették fel, hogy a magas szociális juttatások idevonzzák az alacsony státuszú családokat, a tájékoztató során azonban az is elhangzott, hogy Százhalombattán gyakorlatilag nincsenek romák. Sokan vannak azon a véleményen, hogy nagy gondot okozhat az iparűzési adó esetleges központi elosztása, hogy fejleszteni kellene a városban a turizmust, de csak a minőségit, és ezzel is összefüggésben végre kezdeni kellene valamit a Téglagyári-völggyel.

Az itt élők döntő többsége tekinti kitörési pontnak az ipari park bővítését, a fővárosi agglomerációba történő gazdasági integrációt, illetve a térségi szerepvállalást, amit elsősorban az oktatás és a kultúra területén tartanak reálisnak.
A szakemberek nagyon pozitívan értékelték, hogy a kérdőíveket kitöltők 85 százaléka nevét és elérhetőségét is szívesen adta a véleményéhez. A megkérdezettek döntő többsége elégedett az önkormányzat gazdálkodásával, fejlesztené az oktatást, nem új lakásokat építene, hanem a meglévők felújítására, fejlesztésére áldozna, és általában fontosnak tartja a kialakult városkép megőrzését, valamint a zöldövezetek fejlesztését.
A legrondábbnak a vasútállomást tartják, amit a mentőállomás és a régi gyógyszertár követ a sorban, de a városképi anomáliák közé sorolták a Szent István szobrot, a hajóállomást és a körúti garázssort is.

A lehetséges fejlesztési irányokat dr. Szabó Attila, a szakértői csoport vezetője összegezte. Egyebek mellett figyelmeztetett arra, hogy Százhalombatta idegenforgalmi adottságai legjobb esetben is csak közepesnek mondhatók, hogy szükség van a szolgáltatások minőségi fejlesztésére, de ennek fenntartásához fizetőképes keresletet is a városba kell vonzani. Ebben nem a külföldi turistákra, hanem a környéken lakókra és a fővárosiakra kell építeni.