Kell-e Liliputnak Gulliver?

Baktay Miklós filozófus, bölcsész, pszichoterapeuta. Dolgozott fordítóként, rádió- és televízióműsorokat készített, utazási irodát nyitott, novellákat ír, 1996-ban pedig egy találmánnyal rukkolt elő, amit Gullivernek nevezett el. Lényege egy óriási emberi test, amely kívülről és belülről is bejárható, megismerteti a látogatót az emberi szervezet működésével. Találmányának szabadalmi védelmet szerzett, és az eltelt tizenkét év alatt töretlenül bízott benne, hogy ötlete megvalósulhat.

A feltalálás évében Magyarországon járt az UNESCO főigazgatója, akit magával ragadott az elképzelés, és úgy tűnt, rövidesen megvalósulhat a bejárható emberi test. Már a lehetséges helyszínekről tárgyaltak a főváros vezetőivel. Először a volt gázgyár területén kapott volna helyet az óriási fekvő alak, egy újabb variáció szerint pedig az új Nemzeti Színház közelében, utóbb azonban egy francia szakember azt tanácsolta, hogy nem szabad a fővárosban megépíteni, távolabbra kell vinni, ez vonzóbb lesz a látogatók számára. Akkor kezdték el a vidéki lehetőségeket feltérképezni, és három település is komoly érdeklődést mutatott a találmány iránt. Az egyik helyen még a falu általános rendezési tervét is megváltoztatták - átminősítettek egy szántóföldet – állítólag Gulliver kedvéért, később azonban már szó sem esett az egyedülálló látványosságról. Mint kiderült, valójában kezdettől fogva krematóriumot akartak építeni a területre, amelynek átminősítését így könnyebb volt elfogadtatni a lakossággal.

A találmány iránt folyamatos a nemzetközi érdeklődés, Kína például komoly szándékkal jelentkezett, de Baktay Miklós hajthatatlan. Nem kívánja eladni Gullivert, mert szerinte a mintegy százméteres óriásnak Magyarországon van a helye. Hogy lenne-e iránta érdeklődés? Eddig mindenki úgy látta, hogy igen. Példa erre, hogy próbaképpen megépítették az óriás fülét, amelyet a műegyetemen állítottak ki. Sokszor a Dunáig állt a várakozók sora, naponta négyezren voltak kíváncsiak a hatalmas, belülről is megtekinthető emberi fülre.

Nemrég Százhalombatta is felkerült a lehetséges helyszínek listájára. A feltaláló szerint a Téglagyári-völgy ideális terep lenne, ráadásul nemcsak közúton, de hajóval is megközelíthető. Ahhoz természetesen, hogy nálunk épüljön meg a monumentális bábu, még sok tárgyalásra, egyeztetésre van szükség. A város akarata mindehhez nem elegendő, hiszen a grandiózus projekt megvalósítása a becslések szerint mintegy tízmilliárd forintba kerülne.

Sokféle elképzelés született már a Téglagyári-völgy hasznosítására. Beszéltek lakóparkról, egészségcentrumról, középkori európai skanzenről, aquaparkról, de volt szó arról is, hogy ipari műemlékként megmaradhatna a gyár, illetve – tekintettel a területen található csodálatos növényvilágra – botanikai kirándulóhellyé lehetne alakítani a rendkívül szép fekvésű, évek óta kihasználatlanul álló területet. A bejárható emberi test újabb lehetőséget kínál. A kérdés csak az, kell-e Liliputnak Gulliver.