- Évek óta húzódik a művelődési ház felújítása, ami miatt nem lehet időben tervezni a programokat. De más kérdések is felmerülnek a beruházással kapcsolatban. Az átalakított színházteremben megszűnik a mozi. Vajon ez azt jelenti, hogy végleg elbúcsúzhatunk a helyi filmszínháztól? Ismét nem kapott pályázati támogatást a táncház. Ha nem épül meg, hová kerül a Pesovár néptánciskola?
- A tervek alapján valóban megszűnik a színházterem mozi funkciója, de a BMK-felújítás második ütemében épül egy hetven fő befogadására alkalmas és a legmodernebb technikával felszerelt vetítőterem. Maga a felújítás elsősorban az önkormányzati választás miatt szenvedett késedelmet. Az új testület – érthetően – meg akarta ismerni azokat a fejlesztési elképzeléseket, amiket még az előző, szocialista városvezetés tűzött ki. Nyilván nem voltak ezek rosszak, hiszen mostanra a sportcsarnok rekonstrukciója, illetve bővítése kivételével valamennyi a megvalósulás fázisába került.

Ugyanakkor szeretnénk minél több külső forrást is bevonni a beruházásokba, ezért pályázatot nyújtottunk be a városközpont megújítására, aminek a BMK is része. A mintegy kétmilliárd forintos projekthez 80 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyerhetünk, a kivitelezés elindításával azonban mindenképp meg kell várnunk a pályázat befogadásáról szóló igazolást, mivel megkezdett munkához nem jár támogatás. Hamarosan elindulhat a felújítás első üteme, ami a színháztermet, a ruhatárat és az előteret foglalja magában.
A táncházzal kapcsolatban úgy vélem, mindenképp meg kell várnunk a következő pályázati fordulót, annál is inkább, mert a táncosok próbahelyét csak a felújítás második üteme érinti. Ha ismét nem sikerül támogatást szerezni a táncházépítéshez, át kell gondolnunk egy kisebb, önerős beruházás lehetőségét, vagy esetleg a művelődési házra vonatkozó tervek átalakítását.

- Ha már a sportcsarnokot említette, ön is célszerűnek tartja a bővítését?
- Igen, például azért, mert az új rendezvénycsarnok befogadhatná azokat a koncerteket és egyéb hangos eseményeket, amik most időről időre tiltakozást váltanak ki a lakosságból.

- A banki finanszírozási konstrukcióban megvalósuló beruházásokkal még csak most ismerkedik a város. Egyebek mellett nehéz megérteni, miért van szükség a Batta Uszoda Kft-re, amikor a gyakorlatban továbbra is a VSZK üzemelteti az uszodákat.
- A VSZK, mint közintézmény nem hozhatott létre projektcéget, amilyen a Batta Uszoda Kft. Ennek a cégnek a megvásárlásával jutott hozzá a bérleti joghoz az önkormányzat. A fenntartása gyakorlatilag jelképes összegbe, havi 50 ezer forintba kerül, ami az ügyvezető juttatását fedezi. A sportuszoda és a felújítás alatt álló Szalai uszoda bérlése ahhoz hasonló, amikor egy autót lízingelünk. Huszonöt év alatt kerülnek a birtokunkba, a hasznunk pedig az, hogy a beruházáshoz nem az önkormányzat saját vagyonát használtuk fel, és annak a hozama magasabb, mint az a kamat, amit a beruházónak fizetünk.

- Huszonöt év alatt másfél milliárd forintot fizetünk ki, és a várost terhelik a karbantartás, az esetleges felújítások költségei is. Biztosan jó üzlet ez?
- Ezek a költségek akkor is minket terhelnének, ha a saját tulajdonunkban lennének a létesítmények. Mindig büszkék voltunk arra, hogy nálunk, Százhalombattán az iskolai tanterv része az úszásoktatás. A battai gyerekek zöme tud úszni. A már átadott uszodában nemsokára országos versenyt rendezünk, a közeljövőben elkészülő létesítményt pedig a városlakók vehetik birtokba. Úgy vélem, hogy ez a projekt nem csupán pénzügyileg kedvező konstrukció, hanem számos egyéb haszna is van, amit nem szabad elfelejtenünk.

- Annak idején hónapokig tartó nyilvános vita előzte meg a TESCO építését, most meg csak azt vettük észre, hogy újabb pláza épül a kenyérgyár helyén.
- A különbség az, hogy a TESCO telek önkormányzati tulajdonban volt, a kenyérgyári viszont nem. Az önkormányzat csupán építési hatóságként dönthetett az ügyben. Mivel a tervek megfeleltek a törvényi előírásoknak, engedélyeznie kellett a beruházást. Más kérdés, megéri-e új kereskedelmi központot építeni, amikor a nemrég átadott Városkapuban is sorra zárnak be az üzletek. De ez legyen a befektető gondja.

- Korábban felmerült, hogy a város is megvásárolhatná a volt kenyérgyárat.
- Annak idején fel is vettem a kapcsolatot a felszámoló céggel, a tulajdonos azonban nem reagált a vételi szándékunkra. Kár, mert hosszú távon jól jöhetnek az új fejlesztési területek.

- A földszerzést még mindig stratégiai célnak tartja?
- Természetesen. Készül az új Helyi Építési Szabályzat, amiből kiderül, hogy a Botond utca mellett kétszáznál több új építési telket lehetne kialakítani. Durván hétszázan telepedhetnek le ezen a területen, aminek óriási jelentősége lehet. Mivel a szociálpolitikai kedvezmény és egyéb okok miatt elsősorban a fiatalabbak vágnak bele az építkezésbe, egy ilyen lakosságfrissülés lendületet adhat a városnak, nem utolsó sorban javíthat az intézményrendszerünk kihasználtságán. Ha egy település nem fejlődik, jön a szlömösödés, az öregedés, a beszűkülés. Ezért tartom stratégiai kérdésnek a földszerzést.

- Gondolom, ez az ipari park bővítésére is vonatkozik.
- Így van. Az északi irányú bővítés gyakorlatilag befejeződött, a szerződések zöme elkészült, és megkezdődött a közművesítés előkészítése. Délen egy sokkal nagyobb terület bevonására van lehetőség, aminek a finanszírozását át kell gondolni. Úgy vélem, a létrejövő munkahelyek és adóbevételek miatt még akkor is jól járhat a város a bővítéssel, ha az tisztán magántőkéből valósul meg.

- Mikor indul el a Kocsány-kertben nemrég átadott telkek értékesítése, és hogyan zajlik majd?
- Mivel szeretnénk ezeknek a gyönyörű ingatlanoknak megőrizni az értékét, előbb szabályoznunk kell a beépíthetőségüket, ami a már említett HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) keretében történhet meg. Úgy gondolom, novemberben elfogadhatjuk a pályázati kiírást, és tavaszra befejeződhet az értékesítés. A telkekhez licitálással lehet majd hozzájutni, az árakról még nem döntöttünk, de úgy vélem, a teljes panorámások esetében négyzetméterenként 30, a bentebb találhatók esetében négyzetméterenként 25 ezer forint lehet a reális kiinduló összeg.

- Értékes ingatlanokat kínálnak azok az óriásplakátok is, amelyek a főtéri „Szent István parkban” épülő lakásokra hívják fel a figyelmet. Lesz ilyen nevű közterület Százhalombattán?
- Szerintem csak arról van szó, hogy meglódult a beruházói fantázia. A főtér Szent István tér marad, az ott épülő lakások viszont szerintem is értékesek lesznek. A 80-ból 66 kerül az önkormányzat birtokába. Értékesítésükre a Korshak Kft kapott megbízást, a honlapjukon már az alaprajzokat is meg lehet nézni.