A Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság felkérésére dr. Katona Ildikó, az ÁNTSZ kistérségi tiszti-főorvosa összehasonlította az elmúlt tíz év morbiditási és mortalitási adatait.
A remények szerint mindez alapot adhat egy középtávú egészségügyi szűrési program kidolgozásához, azzal a céllal, hogy a város lakosságának más településen élőkhöz képest jónak mondható egészségi állapota ne romoljon, sőt, lehetőség szerint tovább javuljon. A jelentés elkészült, a www.szazhalombatta.hu internetes oldalon elérhető az október 30-i képviselő-testületi ülés előterjesztései között.
Magyarország morbiditási és mortalitási adatai – azaz, hogy százezer lakosból egy év alatt hány betegszik- illetve hal meg – meglehetősen rosszak. A nők várható élettartama 76, a férfiaké 67 év, hat, illetve nyolc évvel kevesebbet élnek, mint a fejlettebb országok lakói. A százhalombattai nők születéskor várható élettartama megegyezik az országos átlaggal, a férfiaké viszont kissé kedvezőbb. Egy battai fiúgyermek arra számíthat, hogy 68 éves koráig fog élni.
Az összeállítás a vezető halálokokat is megnevezi. A vizsgált periódusban a keringési rendszer betegségei miatti halálozás dominált mindkét nemnél, a nőknél azonban magasabb az aránya, mint a férfiaknál. A daganatos halálozás tekintetében viszont a férfiaknál nagyobb ez az arány, ugyanakkor a szám mindkét nemnél alacsonyabb az országos és a megyei átlagnál, és csökkenő tendenciát mutat, sőt, a nők esetében már közelít az uniós átlaghoz. Az emésztőrendszeri betegségekből következő korai halálozás a férfiaknál látványosan csökkent, alacsonyabb az országos és a megyei halandóságnál. (Ide tartoznak az alkoholos eredetű májbetegségek, a májzsugor is.) A légzőrendszer betegségei okozta halandóság a Budaörsi kistérségben alacsonyabb az uniós átlagnál, viszont folyamatosan emelkedik, és ez aggodalomra ad okot.
A százhalombattai adatok szerint városunkban az országos átlagnál kedvezőbb a helyzet, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet az összeállítás, hogy a jövőben figyelni kell a nők emésztőrendszeri halandóságának alakulására.
A 2007. december 31-i adatok szerint a háziorvosokhoz bejelentkezett felnőttek betegségei közül leggyakoribbak a magas vérnyomás, a lipoprotein anyagcserezavarok, a cukorbaj, az ischaemiás szívbetegségek és az agyérbetegségek. A gyermekorvosok statisztikájában a deformáló hátgerinc-elváltozások vezetik a sort, ezt követik az asztmás panaszok, a mentális és viselkedési zavarok, majd pedig a bőrbetegségek.
A képviselő-testület egy városi középtávú egészségügyi szűrési program kidolgozását tartja szükségesnek. Dr. Katona Ildikó főorvos azt javasolja, hogy készüljön összehasonlítás a korábbi vizsgálati anyagokkal, és annak megállapításait is figyelembe véve dolgozzanak ki a háziorvosokkal több éves programot, amely nem kampányszerű, hanem folyamatos szűréseken alapul, és amelynek legfőbb célja, hogy csökkenjen az idő előtt halálozás, a rokkantsággal nehezített évek száma, és egyre többen legyenek azok, akik az egészséget értékként fogadják el.
Az előterjesztésről október 30-i ülésén határoz a képviselő-testület.

