- Az önkormányzat jövő évi költségvetésének előkészítéséből már látható, hogy számos területen lesznek visszafogások. Jut majd elég pénz a szociális szférára, vagy itt is költségcsökkentéssel kell számolni?
- A 2009-es költségvetési koncepcióban a fő számokat már meghatározta a testület. Az ellátottak pénzbeli juttatásaira az ideivel megegyező összeget, 170 millió forintot tervezünk. Csökkenteni semmiképpen sem szabad, hiszen a gazdasági válság áldozatait minden lehetséges módon segíteni kell majd. Érdeklődtünk a helyi nagyfoglalkoztatóknál, és úgy tűnik, a munkahelyek tömeges elvesztése városon belül nem fenyeget. A legkritikusabb talán az építőipari cégek helyzete lesz, de itt is legfeljebb néhány tíz fő elbocsájtására számítunk. A probléma inkább a fővárosba ingázóknál fog jelentkezni, hiszen a bejárási költségek miatt elsősorban a vidéki dolgozóktól válnak majd meg a cégek. Egyébként úgy gondolom, sikerült olyan szociális hálót szőnünk, amely elég erős ahhoz, hogy megtartsa a százhalombattaiakat a gazdasági válság elmélyülése esetében is.

- Százhalombattán az országos átlag feletti színvonalon élnek az emberek, mégis nagyon magas a szociális támogatásban részesülők aránya. Miért van ez?
- A szociális törvény egy minimumot határoz meg az önkormányzatok számára. A kiindulási alap az aktuális nyugdíjminimum, ami idén 28 500 forint. A törvény bizonyos juttatások esetében azt mondja, akkor kell adni, ha a családban ezzel megegyező, vagy ennél alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. Mi, itt Százhalombattán azt mondjuk, ennél jóval többől sem lehet gyermeket nevelni, rezsit fizetni, ezért a jövedelemi határokat felfelé toltuk. Ha nem vezettük volna be ezt a helyi szabályozást, kevesebbet kellene ugyan erre a területre fordítani, de meggyőződésem, hogy hosszú távon nemcsak a családok, de az önkormányzat is rosszabbul járna.

- Közeleg a karácsony, ilyenkor kiemelt figyelmet kap a másokról való gondoskodás. Hogy segíti átvészelni az önkormányzat az ünnepvárás költséges időszakát?
- Sajnos, sokak számára nagyon megterhelő az év vége. Manapság nem egyszerű takarékoskodni, és a kötelező kiadások folyamatos emelkedése is nehezíti a helyzetet. A rendszeres ellátási formák egész évben kérhetők és kaphatók, ami összességében több tízmillió forintot jelent, és körülbelül ezer családot érint.
Vannak olyan támogatások, amelyek évente 5 alkalommal adhatók, és az utolsó lehetőségek esetében, az ősz végétől beérkező igényeket mi már igyekszünk úgy teljesíteni, hogy karácsonyra tudják felhasználni. Emellett ebben az éven is van karácsonyi támogatás, amelynek a kifizetése épp a napokban történik. Akik az ellátórendszerben már benn vannak, és az adataik ismertek a hivatal előtt, automatikusan megkapták a támogatást. A többi jogosultnak igényelni kell. Ennek összege a mindenkori nyugdíjminimum 50 százaléka, ami most 14 250 forint. Eddig 340 család kapott összesen több mint 5 millió forintnyi segítséget.

- Vannak, akiknek nem pénzzel szereztek örömöt az év legszebb ünnepén, hanem sokkal nagyobb ajándékkal, egy otthonnal lepték meg őket. A napokban bírálták a bérlakás pályázatokat. Hány családot érint a mostani döntés?
- Tizenkét családnak, köztük 17 kiskorú gyermeknek sikerült 5 évre biztos fedelet biztosítanunk. A pályázaton 5 szociális és 7 költségalapú bérlakást hirdetett meg a Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság. A 12 lakásra 131 pályázatot küldtek be, amelyek közül 17 érvénytelen volt.

A pályázatot egyébként október elején írtuk ki, és a hivatali dolgozók megfeszített munkájának köszönhetően jóval a 60 napos határidő előtt, egy hónap elteltével már sor kerülhetett a bírálatra. Azt szerettük volna, és el is értük, hogy a nyertes pályázók a karácsonyfát már az új otthonukban díszíthessék fel. Ez nagyon nagy munka volt, hiszen nem csak a pályázatokat kellett lepontozni, de környezettanulmányokat is kellett végezni.

- Milyen szempontokat vesznek figyelembe a bírálat során?
- Van egy olyan pontrendszerünk, amelyet a képviselő-testület fogadott el, és amelytől nem lehet eltérni. Ez nagyban megkönnyíti a munkánkat. A csalódottság rossz tanácsadó, és az elutasítottak részéről sajnos gyakran éri vád a bizottságot. Ilyenkor elővesszük a rendeletet és a benne lévő pontrendszert, és bárki utánaszámolhat egy-egy döntés okának. Ezt egyébként már a beadáskor tanácsolni szoktuk, sőt, a pályázati kiíráshoz is mellékeljük a pontrendszert. Az egyik legfontosabb szempont, hogy százhalombattai kötődése legyen a pályázónak.
Az élelmesebbek persze minden lehetséges trükköt bevetnek a siker érdekében. A mostani fordulóban történt, hogy egy illető délelőtt jelentkezett be az okmányirodán, aztán délután be is adta a pályázatát, mint helyi lakos. Nem elég tehát azt nézni, van-e lakcíme a pályázónak, hanem azt is, hogy mióta. A másik véglet, amikor évek óta úgy lakik valaki albérletben, hogy a lakás tulajdonosa nem engedi bejelentkezni. Nem egyszerű tehát a helyzet, és éppen az ilyen esetek miatt van szükség a környezettanulmányok minél alaposabb elvégzésére.

- Nemrégiben arról döntött a képviselő-testület, hogy megválik a bérlakások egy részétől. Nem is olyan régen még a 112 bérlakás tetőterében átadott lakásokkal bővítették az állományt. Miért változott meg a véleményük?
- Jelenleg 274 önkormányzati tulajdonú bérlakás van a városban. A szolgálati jellegűek közül hatot a rendőrség rendelkezésére bocsájtottunk. A többi lakás többségében határozott ideig lakhatnak a bérlők, de vannak határozatlan idejű szerződések is, amelyeket még a tanácsi időben kötöttek.

Az új építésű 112+24 bérlakást nem adhatja el az önkormányzat, hiszen a Széchenyi-tervből elnyert támogatás ezt 20 évig tiltja. De nem is itt van a legnagyobb gond. A többi lakás elszórtan van a városban, szinte minden házban, tömbben akad egy-egy. Ezeknek a 30-40 éve épült paneleknek a fenntartása nagyon sokban kerül. Nem is beszélve arról, hogy a legtöbb bérlőből hiányzik a tulajdonosi szemlélet, és az 5 év lejártával teljesen lepusztítva adják vissza a lakásokat, amelyek csak több millió forintos ráfordítással tehetők alkalmassá az újabb bérletre. Mindez éves szinten több tízmilliót tesz ki, amihez még hozzájön az ingatlankezelés összege is. Összességében tehát a bérlakás-állomány sokkal többe kerül, mintha más módon támogatnánk azokat, akik önerőből nem tudnak maguknak otthont teremteni. A bizottságunk még dolgozik a részleteken, de az már biztos, javasolni fogjuk a képviselő-testületnek, hogy a határozatlan idejű bérlőknek kínáljuk fel a lakásokat, majd a határozott idejű bérlakások közül is mintegy hetvenet, ahogy sorra kiürülnek.

- A képviselő-testület legutóbbi ülésén felvetette egy közmunka program kidolgozásának ötletét. Mi ennek a lényege?
- Ahogy az imént már utaltunk rá, Százhalombatta szociális rendszere adakozóbb és bőkezűbb, mint más településeké. Ha szűkösen is, de meg lehet élni a támogatásokból, és bizony vannak, akik kifejezetten ezért költöznek – akár csak papíron is – a városba. Ezt egyrészről úgy lehet kiszűrni, hogy még gyakrabban és még alaposabban végeznek a Polgármesteri Hivatal munkatársai környezettanulmányokat. Ma már nincs jelentősége az emberek szemében annak, ha egy kérelmen ott van a szöveg: büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. Ez a szomorú valóság. Csak abban bízhatunk, és annak hihetünk, amit ellenőriztünk. Másrészt egy közmunka programban világosan megmutatkozna, hogy ki próbál kiskapukon keresztül támogatást kapni. Például aki feketén szerzett jövedelmének eltitkolásával válik jogosulttá az ellátásra, az nem fog tudni közmunkát vállalni, mert valójában dolgozik. Sok településen vezették már be ezt a gyakorlatot, és én is azt mondom, a nem kevés anyagi támogatásért cserébe ennyit joggal elvárhat a város. Ráadásul ezzel egyértelműen bizonyítható lenne a battai kötődés is.

- Ha lehetne egy kívánsága karácsonyra Százhalombatta lakóinak, mi lenne az?
- Azt kívánnám, hogy minden gyermek szeme csillogjon a boldogságtól, amikor szenteste a családjával együtt a fa előtt áll, és hogy senki se érezze magát egyedül az év legszebb napján.