- Természetesen azok az emberek, akiknek kora és egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy dolgozzanak, továbbra is segélyben részesülnek – mondja a szakbizottság elnöke. Azok az aktív korú felnőttek azonban, akiknek egészségi állapota lehetővé tenné a munkavállalást, úgynevezett RÁT-ot, azaz rendelkezésre állási támogatást kaphatnak. Akik nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, támogatást kapnak annak megszerzéséhez. Elsősorban az általános iskola elvégzéséről van szó, illetve valamilyen szakképzettségről. Addig, amíg tanulnak, kapják a támogatást, utána pedig ahhoz, hogy ezt továbbra is folyósítsák nekik, közfoglalkoztatásban kell részt venniük. A program április elsejétől indul, addigra az önkormányzatnak el kell készítenie egy tervet, feltérképezni azok körét, akikre vonatkozik a közfoglalkoztatás programja.

- Milyen támogatást kapnak a résztvevők?
- A rendelkezésre állási támogatás összege 28 500 forint, de aki dolgozik, munkabért kap, emellett felkerül arra a listára, amelyet a környékbeli munkáltatók is megkapnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatás fedezetére pályázni lehet, a költségek 95 százalékát az államkincstár biztosítja. Reményeim szerint többszörös hasznot jelent majd, ha jól élünk a lehetőségeinkkel.

- A legutóbbi önkormányzati ülésen a város esélyegyenlőségi terve is szerepelt a napirenden. Hol tartunk ebben, milyen feladatok állnak még előttünk?
- Túlzás nélkül állíthatom, hogy Százhalombattán az esélyegyenlőségi feltételek csaknem száz százalékig teljesültek. Az ellátás, a gondoskodás csecsemőkortól az élet végéig megoldott, büszkék lehetünk az eredményeinkre. Ugyanakkor szükség van egy komplex esélyegyenlőségi tervre, amely összefogja a különféle gondoskodási formákat, tisztázza, kinek mi a feladata, mert a szolgáltatások egymásra épülnek, ugyanakkor lehetnek párhuzamosságok.

- Az idei költségvetés mennyit szán esélyegyenlőségi célok megvalósítására?
- Mintegy 150 millió forintot. Ez nem kevés, de nem is sok. Az épületekbe való akadálymentes bejutás már csaknem mindenütt teljesült, most a belső akadálymentesítés következik. Példa erre a Polgármesteri Hivatal épülete, ahová a portáig akár tolókocsival is be lehet menni, de az ügyintézés szinte lehetetlen, mert ahhoz fel kellene jutni az első vagy a második emeletre. Már jelentkeztünk az úgynevezett norvég pályázatra, ha sikeresek leszünk, akkor nagy eredményeket tudunk elérni még ebben az évben, ha viszont nem jutunk támogatáshoz, akkor lassúbb lesz a
tempó.

- A közmeghallgatáson ismét előkerült a sérültek gondozóházának szükségessége. Önnek mi erről a véleménye?
- Egyetértek, valóban szükség lenne rá. Amikor az Idősek Gondozóháza épült, úgy terveztük, hogy ez a funkció is bekerül az intézménybe, de kiderült, hogy a szabályok ezt nem teszik lehetővé. Más megoldást kell találni, de ez nem könnyű. Úgy látom, nem végleges bentlakás iránt lenne nálunk igény, hanem olyan lehetőségre, ahol szükség esetén, tehát ha megbetegszik a gondozó hozzátartozó, vagy kórházba kerül, el lehet helyezni a fogyatékkal élőt.

- Módosították a Fészek Egyesülettel fennálló feladat-ellátási szerződést. Csak a fejenkénti támogatás emelkedett, vagy más is változott?
- A támogatás mértéke nőtt a korábbi nyolcvanról nyolcvanöt ezerre. Nagyon fontos a város számára ez a kapcsolat, kihasználjuk ezt a lehetőséget, a battai lélekszámhoz mérten sokkal nagyobb arányban, mint más települések. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nálunk több a probléma, hanem azt, hogy itt nagyobb az odafigyelés.

- Az ön választókerületében található két olyan társasház, amelyek támogatási igényével kapcsolatban nem volt teljes az egyetértés a képviselő-testületben. Véleménye szerint indokolt volt a kérés?
- Három társasháznál jelentkeztek ugyanazok a problémák. Az elsőnél, a Gesztenyés útinál az önkormányzat megszavazta a támogatást, így mindenképpen meg kellett adni a Pannónia utca 1-7, valamint a Radnóti utca 1-7 közötti társasházak esetében is. Ezeknél a házaknál az építéskor nem oldották meg a csapadékvíz-elvezetést, ráadásul szerkezeti problémák is vannak, emiatt repedezni kezdtek a falak. Minderről az ott lakók nem tehetnek, és ha a helyreállítás költségeit nekik kellene fedezniük, az meghaladná az erejüket. Sajnálatos, hogy nincs állami pályázat ebben a témában, nem lehetett máshonnan támogatást szerezni a munkához.

- Néhány évvel ezelőtt nagy lendülettel indult a kistérségi szociális együttműködés. Mostanában keveset hallunk róla. Mi ennek az oka?
- Korábban, amikor a Budaörsi kistérséghez tartoztunk, több területen is sikerült kialakítani az együttműködést. Időközben kiderült, hogy ahhoz a kistérséghez már, az érdihez pedig még nem tartozhatunk. Meg kell kezdeni a megváltozott körülmények között a kapcsolatépítést. A legközelebbi feladat a jelzőrendszeres segítségnyújtás átszervezése lesz, annak ugyanis eddig Törökbálint volt a központja, de lejárt a szerződés, kikerültünk a kistérségből, más megoldást kell találnunk. Az egészségügyben is szükséges az együttműködés kialakítása, bízom benne, hogy a közeljövőben ezen a téren is előre lépünk.

- Évekkel ezelőtt elindította az önkormányzat a Lakásért életjáradékot programot. Mekkora iránta az érdeklődés?
- Érdeklődés lenne, a baj az, hogy olyanok jelentkeznek, akiknél problémák vannak az ingatlan körül: haszonélvezettel terhelt, jelzálog-jogot jegyeztek be rá. Ezek olyan akadályok, amelyek lehetetlenné teszik a megállapodást. A program természetesen továbbra is létezik, meg is van rá a fedezet, csak megfelelő partnerekre van szükség. Nagyon előnyös feltételeket kínál a város azoknak, akik az önkormányzattal szerződnek, éppen ezért bízom benne, hogy jelentkeznek majd olyanok is, akikkel meg lehet kötni a megállapodást.