Vállalható költségvetést fogadott el a százhalombattai képviselő-testület, hosszú távon azonban változtatni kell a városüzemeltetés jelenlegi struktúráján, például a túlméretezett segélyezési rendszeren. Így vélekedik Pátkai Zsolt, a Gazdálkodási, Pénzügyi és Integrációs Bizottság elnöke, a Fidesz-KDNP frakció vezetője.
- Valóban olyan maradéktalanul elégedettek a költségvetéssel, ahogyan azt a testületi ülésen hangsúlyozta?
- Nem volt számunkra olyan tétel, amihez feltétlenül ragaszkodtunk, és amiért bizonyos kompromisszumok megkötésére is hajlandóak lettünk volna. Összességében néztük a tervet, és azt tartottuk a legfontosabbnak, hogy sikerüljön helyre állítani a működési bevételek és kiadások tavaly felborult egyensúlyát. 2008-hoz képest, amikor júniusra egymilliárd forint közelébe került ez a deficit, most egy arányaiban sokkal jobb költségvetést sikerült elfogadnunk. Természetesen nagyon hosszú egyeztetés előzte meg, és talán az is hozzájárult a konszenzushoz, hogy a bajban nagyobb az összetartás.
- Valójában még nincs baj, hiszen a város bevételei emelkedtek a tavalyi évhez képest.
- Tervezett bevételekről van szó, amelyek változhatnak az év folyamán. Az is elképzelhető, hogy a pénzügyi-gazdasági válság kezelésére meghirdetett intézkedések a központi normatíva-rendszert is érinteni fogják. Másrészt fel kell készülni a várható változásokra. A városban gyakorlatilag a rendszerváltás óta érintetlen és sokak szerint túldimenzionált az intézményrendszer, amin időszerű változtatni.
- Ezt többen elmondták a testületi ülésen is, de az is elhangzott, hogy leegyszerűsítve politikai öngyilkosság lenne a választások előtt szerkezeti reformba kezdeni.
- A várost viszont hosszú távon sikerre ítélné. Komoly ellentmondásnak érzem például, hogy szinte minden évben a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező települések között említik Százhalombattát, miközben a szociális juttatások is kimagaslóak.
- Ezzel kezdené a szerkezeti reformokat?
- Csak egy példát említettem, de mondhatok másikat is. Egyértelmű, hogy a jelenleg legdinamikusabban fejlődő Óvárosnak új óvodára van szüksége. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy ha átadunk egy új, 120 férőhelyes óvodát, a meglévő ötöt is változatlanul üzemeltetnünk kell. Lehet, hogy célszerűbb lenne összességében nem növelni az intézményeink számát.
- Az eredetileg tervezett 120 millióról 91 millióra csökkentették a működési deficitet. Milyen kiadási tételeken takarékoskodtak?
- A hiány lefaragása elsősorban a hivatal hathatós intézkedéseinek köszönhető. Ezek közé tartozik az intézményi pénzmaradványok elvonása, az intézményi dologi kiadások 10 százalékos csökkentése, amely csak a beszerzéseket érinti, a béren kívüli juttatások 2007-es szintre redukálása, ami annak köszönhető, hogy az adómentes juttatások kerültek előtérbe. Emellett további 5 százalékot céltartalékba helyeztünk az intézményi dologi kiadások tervéből, aminek a felhasználásáról júniusban döntünk.
- Az Ön bizottságának kell javaslatot tennie az 50 milliós vállalkozásfejlesztési keret felhasználására. Milyen elképzelései vannak?
- Mivel a vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek a piac beszűkülése miatt, úgy gondolom, nem feltétlenül a fejlesztések pénzügyi támogatását kellene előtérbe helyezni, hanem elsősorban a működéshez, a munkahelyek megtartásához kellene segítséget nyújtani, aminek az adókedvezmények is részét képezhetik. Szerintem nagy hiba volt decemberben felemelni a helyi adókat, és lám, most a csökkentésre keresünk megoldásokat!
- Mire lehet elég ez az ötven millió forint?
- Nem sokra, ha figyelembe vesszük, mennyi kis- és középvállalkozás működik a városban. Inkább gesztus értéke van. Ha tényleg élénkíteni szeretnénk a helyi gazdaságot, évről évre folyamatos, stabil és kiszámítható támogatási rendszert kellene létrehoznunk.
- Utoljára 2007-ben osztottak támogatást a helyi vállalkozóknak, összesen 150 millió forintot. Készült valamilyen felmérés, hogy ennek milyen gazdasági eredménye volt?
- Folyik a hatásvizsgálat, mind a hetvenegynéhány támogatott céghez, vállalkozóhoz ellátogat a bizottságunk, és személyesen győződünk meg arról, milyen eszközt szerzett be, milyen fejlesztést hajtott végre.
- A költségvetés tárgyalásakor többször elhangzott, hogy csökkenteni kell az önként vállalt feladatokat. A gyakorlatban mi valósult meg ebből?
- Csökkent a kulturális és a sport pályázati alap, a speciális támogatások nominális szinten maradtak. Hozzáteszem: nem tartom jónak, hogy az önkormányzat bizonyos civil szervezeteket szerződés alapján részesít évről évre növekvő támogatásban. Ami igazán nagy megtakarítást jelentett, az a BMK, a VSZK, a „Matrica” Múzeum és a SZISZKI működési támogatásának csökkentése volt. Szerintem a városlakók nem igazán fogják megérezni ezeket az elvonásokat, ami az intézményeinkben rejlő tartalékokat, illetve a rossz struktúrát is jelzi. Utóbbira jó példa, hogy a fürdőlétesítményeket mindenhol gazdasági társaságok üzemeltetik, és nem költségvetési intézményként működnek. Jártunk Debrecenben, ahol a Főnix csarnok állandó alkalmazotti létszáma öt fő.
- Az egyházak is kevesebb támogatáshoz jutottak idén, sőt olyan igénylő is akadt – mint a sok hívőt maga mögött tudó, igen aktív Hit Gyülekezet -, amely egy fillért sem kapott. Mi alapján döntöttek?
- Még a kerekasztal-megbeszélésen jutottunk egyezségre, hogy mivel takarékoskodni szeretnénk, csak a történelmi egyházakat részesítjük támogatásban.
- Van-e olyan beruházás, aminek az elhalasztása mellett határoztak az ésszerűbb gazdálkodás jegyében?
- Nincs, hiszen a tervezés folyamatát már csak azért érdemes elindítani, hogy ki tudjuk használni a pályázati lehetőségeket. Összesen 123 millió forintot különítettünk el a parkok felújítása, a VCSGK átalakítása, az általános iskolák akadálymentesítése, a téglagyár bontása, zajtérkép, az Arany János iskola tornaterme, valamint a többfunkciós sportcsarnok tervezésére. Az óvárosi óvoda építésére 400 millió forintot helyeztünk céltartalékba. Véleményem szerint ez bőségesen elegendő, hiszen Budaörsön 100 férőhelyes óvodát építettek 340 millió forintból ugyancsak zöldmezős beruházásként. Kár, hogy az érintettek nem tudnak megegyezni a helyszínben!
- Azt hiszem, egyetért azzal, hogy Százhalombattán könnyű jól politizálni. A Fidesz-KDNP frakció részéről vajon mennyire lesz tartós a költségvetés elfogadásakor tapasztalt egyetértés?
- Egy tizennyolc ezres kisvárosban csak az útnak lehet jobb és baloldala. Persze, előfordul, hogy másként látjuk a megoldást, mint a többség, és ezért máshogyan szavazunk. De éppen a költségvetés elfogadása bizonyítja, hogy nem ideológiák mentén politizálunk, hanem a városért.



