Százhalombatta 2010-ben ünnepli várossá nyilvánításának negyvenedik évfordulóját. Milyen tervek kovácsolódnak a jubileumra, miként járulnak hozzá az ünnepek és a felvállalt kulturális értékek egy város arculatához, és egyáltalán, miért fontos az arculat? Erről beszélgettünk Szabó Attila alpolgármesterrel.
- A következő ülésre egy javaslatot terjesztek a képviselő-testület elé, aminek az a lényege, hogy bízzunk meg egy munkacsoportot, amely javaslatokat tesz a jubileumi programokra és koordinálja azokat. Indítványozom, hogy a munkacsoportba a polgármester, az alpolgármester, a kulturális bizottság elnöke, a kulturális tanácsnok és a közművelődési intézmények vezetői mellett a nagyvállalatok is delegáljanak képviselőket, hiszen óriási szerepük volt a város elmúlt évtizedeiben. Nagyon fontosnak tartom, hogy méltón emlékezünk meg a jubileumról, és azt ne csak a magunk számára tegyük emlékezetessé, hanem tágabb körben is mutassuk be, milyen fejlődésen ment keresztül ez a város. Éppen ezért kezdeményeztem, hogy az ünnepi programokkal kapcsolódjunk Pécshez, amely 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz. Elkészült egy terv, amely a KUL-TÚRA 2010 elnevezést kapta. Lényege, hogy a helyi programkínálat összehangolásával, Dunaújvárost és Szekszárdot is bevonva, hozzunk létre egy kulturális autósztrádát Százhalombatta és a baranyai nagyváros között. Már elindultak a tárgyalások az érintett településekkel, amelyekben jelentős szerepet vállalt Szigetvári József.
- A nemzetközi hírű Fesztivál Balettel nyilván sokkal jobb esélyekkel kapcsolódunk az európai kulturális központhoz. A város és a társulat egymásra találását ön egyengette. Hogyan kezdődött el az együttműködés?
- A Százhalombattán élő Issovits házaspár kezdeményezte a polgármesternél, aki engem bízott meg a tárgyalások elindításával. Hozzáteszem, az ügyet kezdettől fogva teljes mellszélességgel támogatta az egész városvezetés. Hogy jól döntöttünk, arról a bemutatkozó előadások győztek meg igazán. Egyrészt soha ennyi prominens személyiség nem fordult meg egyszerre a városban, másrészt láttam, milyen szeretettel fogadta a társulatot a battai közönség.
- Szóba került-e, hogy balett-oktatás is induljon Százhalombattán?
- Úgy tapasztalom, nagyon hamar elkezdődött a közös gondolkodás a Pesovár művészeti iskola és a balett társulat között. Szigetvári József úgy nyilatkozott, hogy mielőbb elindítanák az intézmény balett tagozatát, ami a Fesztivál Balett számára az utánpótlás-képzést alapozná meg. Emellett közös produkciókat is tervez a két művészeti csoport, ami a Forrás előtt, amely véleményem szerint az ország legjobb amatőr néptáncegyüttese, új távlatokat nyithat meg.
- Ezekhez képest földhözragadt, de kikerülhetetlen kérdés, hogy miként oldhatók meg a próbák a művelődési ház felújítása alatt.
- A balettosok napközben, a néptáncosok pedig délután és este gyakorolnak. Mivel a színházterem mellett a kamaraterem is felújításra kerül, úgy tervezzük, hogy az alagsort alakítjuk át oly módon, hogy ne csak ennek a kettőnek, hanem a BMK minden tánccsoportjának megfelelő próbahelyet biztosítsunk. Erre az átalakításra egyébként azért is szükség lesz, mert egy korábbi döntés értelmében két osztálytermet is biztosítanunk kell az Arany János iskolának.
- A képzés és a büszkeség mellett – hogy százhalombattai a világ egyik legnívósabb balett társulata – milyen haszna származik a városnak Markó Ivánék befogadásából?
- A megállapodásunk értelmében évi tizenöt előadást a művelődési ház értékesíthet, ami azt jelenti, hogy ezek bevételéből megtérül a társulatnak biztosított harmincmilliós támogatás jelentős része. Emellett nyilván nem elhanyagolható az sem, amivel Százhalombatta kulturális, idegenforgalmi vonzerejéhez járul hozzá a Fesztivál Balett. Nem mindegy, hányan fordulnak meg évente a városban, mint ahogy az sem, hogy milyen ismeret, milyen kép alakul ki rólunk általánosságban, illetve azokon a szinteken, ahol például a támogatások elosztásáról döntenek. Ha ez a kép pozitív, egy olyan városé, amely a nehezebb anyagi körülmények között is hajlandó áldozni a kulturális értékekre, akkor nagyon sok tekintetben pozitív elbírálásra, támogatásra számíthatunk. Úgy vélem, a kultúra és a sport olyan területek, amiket akkor sem szabad elhanyagolni, ha egyébként gazdasági gondjaink vannak. Ahogy Verebes István fogalmazott a március 29-i díszelőadáson, egy üzemet le lehet állítani és aztán újraindítani, de egy szétszéledt társulatot újraépíteni sokkal nehezebb. Tudom, hogy sok területen megszorítást alkalmaztunk az idei költségvetésben, de abban is biztos vagyok, hogy egyetlen nagy hagyományokkal rendelkező kulturális, illetve sportegyesület működése sem kerülhet veszélybe Százhalombattán.
- Az utóbbi néhány évben a raggae is kezd Batta kulturális arculatához tartozni, bár ez olyan vonás, amely nem mindenkinek tetszik egyformán. Nagyon sokan szeretnék tudni, lesz-e nyáron újból raggae fesztivál.
- Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam a tavalyi résztvevőktől minden korosztályból, hiszen ezt a programot nemcsak a fiatalok kedvelik. Sok battai fiatal kérdezte meg tőlem az iwiwen, hogy miben tudnák segíteni a fesztivál előmozdítását. Nagyon szeretném, ha újból otthont adhatnánk a Raggae Camp-nek, de nem merem kijelenteni, hogy fogunk. Elsősorban azért, mert a Dunafüreden élők egy része hevesen tiltakozik ellene, és úgy vélem, jogosan is. A százhalombattai raggae tábor folytatására csak akkor van esély, ha sikerül hatékony zajvédelemmel ellátni a tábor területét, és össze tudjuk egyeztetni a résztvevők és a környéken élők igényeit.



