- Kisgyermekként nem szeretett volna tűzoltó lenni?
- Nem volt ilyen vágyam, egészen véletlenül kerültem a pályára. Felcsúton születtem, ott végeztem el az általános iskolát, majd Székesfehérváron, az Ybl Miklós Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában tanultam tovább. Az érettségi után a szakmámban helyezkedtem el, több cégnél is dolgoztam, és mint minden fiatalt, engem is a pénz motivált. Amikor bevezették a tűzoltóságnál a 24/48 órás szolgálatot, lehetőséget láttam ebben, ezért 1980-ban felszereltem, és mellette volt másodállás-lehetőségem. Tatabányán dolgoztam, a városi tűzoltóságnál, először beosztott tűzoltóként.

- Azóta eltelt közel három évtized. Mennyit változott a munka ez idő alatt?
- Össze sem lehet hasonlítani az akkori lehetőségeket a maiakkal, kezdetleges felszerelésekkel és védőeszközökkel dolgoztunk. A legmodernebb feszítő-vágó eszközünk a pajszer volt és a korongos gyorsdaraboló. A mai felszerelésekkel sokkal egyszerűbb megoldani a problémákat.

- A tűzoltóságnál mitől függ az előrejutás? Az eltöltött idő alapján jutnak feljebb a ranglétrán?
- Idő és tanulás függvénye. Javasolták, hogy végezzem el a zászlósképzőt, egyéves bentlakásos iskola volt, ami a mai technikusinak megfelelő végzettséget adott. Utána minden szakmai tanfolyamon részt vettem, majd a három éves tiszti iskolát is befejeztem, és mindet kitűnő eredménnyel. Nem azért, mert ezen múlt valami, hanem mert úgy éreztem, ha elvállaltam, hogy tanulok, akkor a legjobbat kell nyújtanom. Tatabányán kineveztek szolgálatparancsnoknak, az utána következő átszervezésekkor pedig tűzoltási osztályvezető lettem, és ezzel le is zárult az ottani pályafutásom.

- Hogyan került Érdre?
- Amikor létrehozták az önkormányzati tűzoltóságokat, a százhalombattai üzemi tűzoltóságból és a törökbálintiból alakult meg az érdi önkormányzati tűzoltóság 1995-ben. A következő évben jöttem ide, először szolgálatvezetőként, majd parancsnokként dolgoztam. 

- Jelent-e különbséget, hogy most már nem állami, hanem önkormányzati tűzoltók?
- A fenntartó az önkormányzat, de a működés fedezetét az állam biztosítja. A támogatás mértékét a létszám, a létesítmények alapterülete és a tűzoltótechnikai eszközök mennyisége, valamint éves futásteljesítménye arányában állapítják meg. Ezt a pénzt az önkormányzat kizárólag a tűzoltóságra fordíthatja, de csak a személyi jellegű kiadásokra és a működési költségekre elég. Fejleszteni úgy tudunk, ha pályázunk, és az ehhez szükséges önrészt a fenntartó, vagy az ellátott területünkön működő más önkormányzat biztosítja. A központi irányítás megszűnt, a szakmai felügyeletet a katasztrófavédelem látja el, utasítási, szankcionálási joggal a parancsnok esetében a fenntartó rendelkezik, ezzel a joggal a közgyűlés a polgármestert ruházza fel.

- Amikor nincs tűz vagy műszaki mentés, mivel foglalkoznak a tűzoltók?
- Kevesen ismerik a tűzoltóság belső életét. Napi kiképzéseket, két-három órás elméleti foglalkozásokat, kétórás szerelési gyakorlatokat, emellett helyismereti foglalkozásokat tartunk, azaz felkészülünk a feladatainkra. Amit csak lehet, magunk oldunk meg a laktanyában, mert ha külső szakembereket hívnánk, nagyon sokba kerülne. Így próbálunk takarékoskodni.

- Milyenek a személyi feltételek?
- Néhány éve, amikor kiszivárogtatták a híreket a nyugdíjkorhatár felemeléséről, nálunk is jelentkezett a hatása, tömegesen kérték az emberek a nyugdíjazásukat. A tűzoltók a mindenkori nyugdíjkorhatárnál öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba, ha rendelkeznek 25 éves szolgálati viszonnyal. Akik tehették, éltek ezzel a lehetőséggel, és nem mondhattam nekik, hogy ne tegyék, annak ellenére, hogy ez nagy érvágást jelentett nekünk, mert jött ugyan az utánpótlás, de erősen megcsappant a nagy tapasztalattal rendelkező tűzoltók száma. A nyugdíjkorhatár-emelést át kellene gondolni, mert teljesíthetetlen. A tűzoltók sok fizikai munkát végeznek, gyakran olyan körülmények között, amelyek nagy terhet rónak a szervezetre. Egy hatvan éves ember már nem alkalmas arra, hogy háztetőkön ugráljon, vagy órákat dolgozzon légzőkészülékben. Munka közben nem lehet különbséget tenni, senki sem mondhatja azt, hogy ezt nem tudom elvégezni, mert öreg vagyok hozzá.

- Amikor még gyakorló tűzoltó volt, melyik eset hagyott mély nyomot önben?
- Nemcsak voltam, ma is gyakorló tűzoltó vagyok, a nagyobb eseményekhez kimegyek, és ha kell, átveszem az irányítást. Az első jelentős tűzesetem nem sokkal a felszerelésem után történt. Tatabánya mellett állt a Birka csárda, amely kigyulladt, és rövid idő alatt megsemmisült a nádfedele. Emlékezetes egy buszbaleset, úgy nézett ki a jármű belseje, mint a mészárszék, a sofőr lábát ott amputálták az ülésben, borzasztó volt. Azt sem felejtem el, amikor Tatán egy benzinkúthoz beállt egy zárt terepjáró a rakterében rengeteg TNT-vel, amit a bányába vittek volna robbantáshoz. Valószínűleg a ruhájuk feltöltődött elektromossággal és szikrát adott, amikor tankolni kezdtek. Felrobbant az autó, a rakomány, a kútfejek, minden. A legszörnyűbb, amikor gyerekkel történnek balesetek. Emlékszem egy kislányra, aki az apjával utazott egy kamionban, és a kocsi a homokbánya szakadékába zuhant fejjel lefelé. Az apát az ajtó kivágásával kimentettük, a kislány viszont kiesett az autóból és a kocsi alá szorult. Szerencsére túlélte, de nagyon súlyos állapotban szállították kórházba. Tatán a hűtőtechnikánál volt egy nagy tűz, negyven valahány gázpalackot hordtunk ki ketten a megyei parancsnokkal. Ilyen esetben senki sem megy be szívesen a tűzbe, és én sose azt mondtam az embereimnek, hogy menjetek és csináljátok, hanem hogy gyertek velem, mert meggyőződésem, hogy a vezetőnek példát kell mutatnia.

- A tüzek és a balesetek során sokszor kerülnek olyan helyzetbe, amely lelki traumát okoz. Hogyan tudják feldolgozni?
- Ha igényelnénk, lenne rá lehetőség, hogy pszichológus foglalkozzon velünk, de nem szoktuk kérni. Mindenki másképpen dolgozza fel. Van, aki egy ideig csendesebb a szokásosnál, de olyan is, akinek arra van szüksége, hogy kibeszélje magából. A lényeg az, hogy amikor ott vagyunk a helyszínen, nincs bennünk ellenérzés vagy félelem, csak azzal törődünk, hogyan tudunk minél előbb és minél jobban segíteni. A hatások utólag jönnek, sokszor évek múlva is visszatérnek a képek. 

- Egy javaslatot várunk öntől: kiről szóljon legközelebb a Premier plán?
- Hosszú éveket töltöttünk egy laktanyában a FER Tűzvédelemmel. Sokan azt gondolták, hogy ellentétek voltak közöttünk, de ez nem így volt, mindössze kényelmetlenséget okozott a két szervezet egy laktanyán belüli működése. Az üzemi tűzoltóság vezetőjét, Pimper Lászlót javaslom, őt mutassa be a Hírtükör.