A cím Kövér Lászlótól származik, aki a napokban ezzel a kifejezéssel jellemezte országunk gazdasági helyzetét. A bejelentés elhangzásával egyidejűleg megjelentek a KSH-nak a második negyedévre vonatkozó, első becslést tartalmazó adatai is (tapasztalati alapon a végleges számok ennél csak rosszabbak szoktak lenni). Összegezve: a második negyedévben a GDP év/év alapon 1 %-ot nőtt, ami megfelel a tavaly novemberi várakozásoknak, viszont a növekedési ütem megtört.
A GDP-t lehet számolni a "termelési" oldalról (sárga), de lehet a "fogyasztási" oldaláról is (kék szín). Látható, hogy a növekedés egyedüli forrása a feldolgozóipari termelés (a multinacionális cégek) és ez a terméktömeg exportra kerül.
Ami viszont városunk költségvetése szempontjából érdekes, az a "háztartási fogyasztás" 4,3 %-os csökkenése, ugyanis az éves 8 milliárdos bevételünk 75 %-át az iparűzési adók képezik és ezt alapvetően a finomító és az erőmű teljesíti. Ha a háztartások fogyasztása országosan csökken, akkor kevesebb benzint fognak tankolni és takarékoskodni fognak az árammal is; következésképpen az említett két cég jövőre lényegesen kevesebb adót fog nekünk befizetni. Ha pedig kevesebb a bevétel, viszont a kiadások változatlanok vagy nőnek, akkor Százhalombatta nagyon hamar el fog adósodni.
Számítások szerint jövőre – változatlan kiadások és állami bevételek mellett – 800-900 millió forintos lesz a hiányunk és ezt a nettó kb. 7 milliárdos tartalékainkból nem fogjuk tudni finanszírozni, ugyanis azok hosszú távú óvadéki betétben le vannak kötve; legalábbis fél évvel ezelőtt így nyilatkozott a városi szóvivő.
Végezetül: a most folyó választási ígéretdömping – kiszűrve az átfedéseket – pénzügyileg mintegy 11 milliárd forintos kiadástömeget generál feltéve, hogy mindezt komolyan gondolják az abban részt vevők. Csak remélni lehet azt, hogy megválasztásuk esetén mindebből semmit sem akarnak majd teljesíteni.
