Csúnya spekulánsok

A hétvégi sajtó azzal volt tele, hogy az ünnepi időszakot kihasználva – amikor is a Budapesti Értéktőzsde zárva tart - a spekulánsok rohamot indítanak a forint ellen (az egyik ilyen jellegű cikket éppen Avar János úr, az "Újságíróklub" rendkívüli szerénységgel megáldott vezető "közgazdásza" jegyzi). Ugyan a BÉT működésének ehhez semmi köze sincs, de azért a jóslatok bejöttek és az EURHUF derekasan kóstolgatta a 310-es szintet.


A spekulánsok védelmében azért célszerű rögzíteni, hogy a folyamatokat a spekuláns nem "csinálja" és nem "okozza", hanem idejekorán felismeri, és mivel az esemény úgy is be fog következni, a maga céljaira kihasználja. Sok mindennel lehet spekulálni. Erre egy klasszikus példa, amikor 2001-ben és 2002 legelején lakások vásárlása céljából hatalmas tömegek vettek fel államilag támogatott kedvezményes kamatozású forinthiteleket (5-7 %-on), miközben az infláció 10 % körül alakult, és a piaci hitelkamatok 15-18 százalékosak voltak. De spekuláció volt a hitelfelvevők részéről az is, amikor 7-8 %-os kamatterhelés mellett devizaalapon történt az eladósodásuk.


A magyar gazdaság és a forint elleni spekuláció napjainkban tulajdonképpen kockázatmentes vállalkozás, elegendő csak az elmúlt két hét eseményeit figyelni. Időrendben:

  • lemond dr. Kármán András, az adó- és költségvetési ügyekért felelős államtitkár (nevéhez köthető a családi adókedvezménnyel bonyolított egykulcsos SZJA és a részleteiben is nehezen megvalósuló Széll Kálmán Terv, illetve az "Orbáni 29");
  • Járai Zsigmond és Domokos László igen kemény kritikával illetik a benyújtott 2012-es költségvetési tervet (ha most kritizálják, akkor három héttel ezelőtt miért támogatták a Költségvetési Tanácsban?);
  • Varga Mihály államtitkár "optimistának" minősíti a költségvetési tervezetet (a modern kremlinológiai szótár értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy szerinte kivitelezhetetlen);
  • a kormánypárti képviselők mindenféle adóemelési javaslattal élnek a vita során és nem törődnek azzal, hogy csak az embereket hergelik;
  • az Államadósság Kezelő Központ 40 milliárd mennyiségben diszkontkincstárjegyet kíván értékesíteni, de erre egy vevő sincs és az aukció totálisan sikertelen;
  • Matolcsy miniszter úr a Heti Válasznak adott interjújában megemlíti, hogy az ország leminősítése (a bóvli kategóriába) reális veszély.

Mit lehet a fentiekhez hozzátenni? Nem véletlen, hogy a múlt hét végén a Bloomberg gazdasági hírügynökség Magyarországot Görögország után a második legkockázatosabb országnak minősítette az EU-n belül. Szemmel láthatóan az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája zsákutcának bizonyult és a kormányzat a hátralévő időben – az egzisztenciájukat féltő képviselők szavazataira támaszkodva – időhúzási és túlélési játékba kezdett. Nota bene, ez is a spekuláció egy fajtája.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák