Az előző, "Évértékelések időszaka" című cikkben 2013-ra mintegy 3 %-os GDP csökkenést valószínűsítettem elsősorban a fiatal és szakképzett munkaerő 550.000 főt kitevő elvándorlása miatt. Március első hetében viszont történt néhány váratlan fejlemény, melyek várható eredőjeként a magyar nemzetgazdaság helyzete rosszabbra fordulhat. Nézzük az eseményeket sorjában:
ad.1. Március 4-én a Financial Times szerkesztőségi cikkben bírálta a magyar kormány eddigi magatartását és felvetette, hogy mind Magyarország EU-s szavazati jogát, mind pedig az országnak megítélt uniós kifizetéseket fel kellene függeszteni. A lapról csak annyit, hogy konzervatív orgánum és a világ összes gazdasági, illetve politikai döntéshozójának az íróasztalán ott van, mégpedig kiemelt helyen.
ad.2. Az USA Külügyminisztériuma csütörtökön hivatalosan is hangot adott nem tetszésének a magyarországi politikai berendezkedés torzulásai miatt. Emlékeztetőül: az USA a NATO vezető ereje és mi akartunk a NATO-hoz tartozni, nem pedig fordítva.
ad.3. Március 8-án a dán, a holland, a finn és a német külügyminiszter közös levélben fordult az Európai Bizottság Elnökéhez (Manuel Barrosóhoz), melyben – alapvetően hazánkra utalva – a pénzügyi szankcionálás szükségességét vetették fel. Na, mármost, ha a németek valamit a kezükbe vesznek, akkor azt végig is viszik.
A tény tehát az, hogy az összes szövetségesünk hirtelen ellenünk fordult, és ennek pedig gazdasági következményei várhatóak. Induljunk ki abból, hogy csak a 2013-as állami költségvetésben az alábbi két szám szerepel: EU tagdíjként befizetünk kb. 290 milliárd forintot (a GDP 1 %-át) és különböző támogatások formájában 2.000 milliárdot kapunk vissza (ebből kb. 600 milliárd mezőgazdasági támogatás és 1.400 milliárd a strukturális és kohéziós támogatás). Lefordítva a dolgokat: a termelőknek alanyi jogon járó mezőgazdasági támogatás teszi a hazai agráriumot nyereségessé, míg a strukturális és kohéziós támogatásból utak, ipari parkok, víz- és csatornahálózatok épülnek, de ide tartozik még a főtéri rekonstrukció, a patakmeder kotrása, iskola-felújítás, illetve az egészségügyi intézmény eszközparkjának a korszerűsítése is.
A hivatalos és még nem módosított állami költségvetésünk úgy kalkulál, hogy a 2.000 milliárd forint EU támogatás beérkezik és ezt is beszámítva a GDP 2013-ban kb. 250-260 milliárd forinttal lesz nagyobb, mint a 2012-es. Nyersen fogalmazva: Magyarországot az EU tartja el, és ha nem lenne 2.000-290= 1.710 milliárd forint ingyen pénz (a GDP kb. 6 %-a), akkor felkopna az állunk.
A várható szankciók különböző változatai képzelhetők el. A számunkra legjobb forgatókönyv természetesen az lenne, ha nem lennének szankciók, de különböző okok miatt erre már nem lehet számítani, hiszen például az azeri baltás katonatiszt esete Európa vezetői számára felejthetetlen élményt jelentett. Ha kormányzatunknak sikerülne szövetségeseink jelenleg tapasztalható felháborodását mérsékelni, akkor az a forgatókönyv lehet reális, hogy a támogatásokat nem vonják meg, csak a benyújtott számlákat utó ellenőrzik, ami egyrészt számlareklamációkat, másrészt késleltetett kifizetéseket fog jelenteni. Lehet, hogy valamennyi számlánkat el fogják fogadni, de akkor se mindegy, hogy a pénz 2013-ban, 2014-ben vagy 2015-ben fog beérkezni. Nagyon kedvező esetnek lehetne tekinteni azt, hogy ha a kialakult helyzetet 200-250 milliárd forint (a GDP 0,7-0,8 %-a) nagyságú EU támogatás egy-két éves elcsúszásával "megúsznánk".
A fentiek alapján tehát a 2013-as évben 4-4,5 %-os GDP csökkenést tartok valószínűnek, annak összes szociális vonzatával együtt.
Rákos Péter
