Quo vadis Dunamenti?

  • img
  • img
  • img
  • img

A három kémény Százhalombatta szimbóluma, az erőmű egykor a város legnagyobb munkáltatója volt. Mi vezetett a jelenlegi válsághoz? Merre keres és talál-e kiutat a vállalat? Ezekről a kérdésekről beszélt Jászberényi Zoltán, a Dunamenti Erőmű Zrt. vezérigazgatója március 19-én a "Matrica" Múzeum Tudomány és technika című előadássorozatán.

A vezérigazgató a múlt energiapiaci környezetét virágos, nyugodt víztükörrel, a jelenlegi helyzetet sziklákon megtörő, háborgó tengerrel illusztrálta. Míg korábban versenytársak nélkül, a stabil működtetést hosszútávra szóló szerződések biztosították, az utóbbi időben akár 5-10 éves időtartamra is lehetetlen előrejelzést készíteni. Egész Európában súlyos recesszió sújtja az energiaszektort. A fogyasztás stagnál, az alapellátás biztosítására berendezkedett európai cégek – mint a Dunamenti is – nem tudnak lépést tartani az Eurázsiából érkező olcsó elektromos árammal. Emellett az uniós – különösen a németországi – támogatási rendszernek köszönhetően jelentősen megnőtt a megújuló energiaforrások aránya. Ha süt a nap, vagy fúj a szél, a hagyományos erőművek által termelt áramnak nincs piaca. Az alacsony CO2 kibocsátási költség előnyös helyzetbe hozta a széntüzelésű erőműveket, míg a gáz árát továbbra is magasan tartják a korábban megkötött hosszútávú szerződések. Ezek azonban 2015-ben lejárnak.


A Dunamenti Erőmű ebben a súlyos gazdasági környezetben reorganizációs programot indított 2012-ben. Fejlesztésekkel, a segédüzemek rekonstrukciójával 55 százalékos költségmegtakarítást ért el, de leépítésre is kényszerült: 2011-hez képest 67 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Komoly vita alakult ki a külföldi befektetők és a hazai tulajdonosok között a város hőellátásával kapcsolatban, amit csak áramtermelés mellett tudott biztosítani a vállalat. Erre azonban 2011 óta éppen télen nem volt igény, ezért "csak" a távhőszolgáltatás miatt termeltek, ami 4 milliárdos veszteséget jelentett a cégnek. Végül 2013-ban, 600 millió forintos beruházással az erőmű működésétől független, forró vizes kazánokat építettek, ami nagy rugalmassággal biztosítja a város számára a szolgáltatást.

A vezérigazgató véleménye szerint a németországi szél- és napenergia támogatási rendszer fenntarthatatlan, a pénzügyi szerkezetnek át kell alakulnia, különben eltűnnek a fosszilis energiára épülő erőművek. A megújuló forrásokból eredő áramtermelés bizonytalan, és az ingadozást a gyorsreagálású technológiák képesek kompenzálni. Újra kell gondolni a regionális energiapolitikát, el kell dönteni, akarnak-e egyáltalán Magyarországon áramot termelni.


Egy Brüsszel-közeli kutatóintézetben 200 fős csoport keresi a megoldást, hogy mi hozhat áttörést az energiatermelésben. A legnagyobb problémát továbbra is az okozza, hogy nem lehet tárolni a megtermelt áramot. Az egyik irány lehet, az "áramból gázt!" Amikor alacsony a kereslet és az áram ára, hidrogént termelnek, aminek a tárolása már megoldható, majd szükség esetén a gázt ismét villamos áram előállításra lehet fordítani. Hasonló a helyzet a kiürült olaj- és gázmezők hasznosításával. Ezekben a természetes földalatti üregekben nagy nyomással lehet beszorítani a gázt, amikor pedig szükséges, a rendszeren átengedve áramot termel.


Teljesen más, de járható irány lehet a decentralizált áramtermelés, azaz az otthoni erőmű, ami áramot, hideget és meleget állít elő. Németországban évente több mint tízezret adnak el ezekből a szerkezetekből, és a vezérigazgató is elgondolkodott a beszerzésén, amikor megismerte. A berendezés földgázzal üzemel, és annyi áramot termel, amennyire a háznak éppen szüksége van.


"A viharos tengeren már látni a kikötőt" – fogalmazott Jászberényi Zoltán. A külföldi tulajdonos – a GDF SUEZ – tavaly decemberben azzal indult el, ha talál befektetőt, eladja a csőd szélén álló vállalatot. Talált. A cég 25 százaléka jelenleg a részvényeseké, 25 százaléka a Magyar Villamos Műveké, 50 százaléka a részben magyar érdekeltségű új tulajdonosé.


A Dunamenti Erőműnél alkalmazott kombinált ciklusú gázüzemű berendezés nagyon rugalmas és költséghatékony. Erre lehet és érdemes alapozni a jövőt. Az új tulajdonos üzleti modellje járható – jelentette ki Jászberényi Zoltán. Nem kellett meglépni a leépítés tervezett harmadik ütemét, sőt, feladatokat kell visszahozni, ezért a jövőben 11 főt vesz fel az erőmű, és a tervek szerint az év közepéig további 100 fővel tölthetik vissza a létszámot.


A közönség soraiból az egyik hallgató jelezte, hogy véleménye szerint politikai döntés született, és kérdéses, hogy a választások után is életképes marad-e a jelenlegi elképzelés. A vezérigazgató úgy reagált, a gazdasági racionalitás, a kikerülhetetlen versenyhelyzet meg fogja adni a választ.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák