Írásomat Martin Luther King leghíresebb mondatával kezdem, hiszen nekem is van egy álmom!
Lementek a választások! Győzött, aki győzött, de van egy álmom! Jó lenne, ha a szavazók megbocsájtva egymásnak, elkezdenék betemetni 36 éve kiásott, és időközben a mindenkori hatalom által egyre csak mélyített lövészárkokat.
Felsőbb szinten meg intézzék a jogászok a dolgukat! Járjanak el a különböző ügyekben! Jó lenne, ha azok családtagok, akik a politika miatt vesztek össze, megbocsátanának egymásnak. Jó lenne, ha a barátok is ugyan ezt tennék. Jó lenne, ha a politikát visszatennénk oda, ahova való, hogy ne ez határozza meg az életünket!
A jelenlegi hatalomnak abban van felelőssége, hogy ne váljon olyanná, ami ellen harcolt! Igenis, hogy az a 2 millió 400 ezer szavazópolgár is ember, csak máshogyan gondolkodik. Ne vegyük egy kalap alá azokat, akik gyakorolták a hatalmat, és akik szavaztak rájuk!
Kérem, engedjék meg, hogy idézzek egy idevágó és szintén legendás jelenetet, Jókai Mór, A kőszívű ember fiai regényéből. Baradlay Ödön és Richard, Buda ostroma alatt "testvérpárbajt" vívtak, hogy ki ér előbb fel a várba. Miután felértek, egy magyar tiszt agyon akarta lövetni az osztrák tiszteket, és akkor hangzott el a legendás, kivégzést leállító felkiáltás Ödöntől: "Fiúk! Eddig oroszlánok voltatok! Legyetek most emberek!"
Szalai Attila
önkormányzati képviselő
