Ezzel a környezetet is kíméli, hiszen míg a szemétégetők kéményeit szigorúan ellenőrzik, és ott kötelező a füstgáztisztító berendezések használata, a civil kéményekből bármi a légtérbe kerülhet.

A mai kor egyik legnagyobb problémája a hulladékgazdálkodás. Egyre nagyobb mennyiségű szemét keletkezik, és ezen belül jelentős az úgynevezett veszélyes hulladékok aránya. A statisztikák szerint a háztartási hulladékok közel harmada veszélyesnek minősül: az elhasznált sütőolaj és zsiradék, a lejárt szavatosságú gyógyszer, az elemek és akkumulátorok, a beszáradt festékek, a növényvédő- és rovarirtószerek, ragasztók és lakkok, a fénycsövek, és évről évre növekszik az elektronikai hulladékok mennyisége.

A termelő cégek kötelesek ártalmatlanítani a gyártás során keletkező veszélyes hulladékokat, a lakosságnak azonban nincs ilyen kötelezettsége. Egyelőre csak a lelkiismeretünk szab határokat, bár sokszor kénytelenek vagyunk a belső hangot figyelmen kívül hagyni, mert nincs más választásunk, mint hogy a háztartási szemét közé keverjük a veszélyes hulladékokat.

Százhalombattán a szelektív hulladékgyűjtés a veszélyes anyagok egy részére is kiterjed. Nemcsak a műanyag palackok és az alumíniumdobozok, valamint a fölösleges üveg számára helyeztek ki gyűjtőedényeket, hanem minden közintézménynél vannak szárazelemgyűjtő ládák, a gyógyszertárakban pedig az ott elhelyezett dobozokba dobhatjuk a lejárt orvosságokat.

2004-ben tizennégyezer kilogramm pille palack, ötvennégyezer kilogramm papír, huszonötezer kilogramm alumínium doboz és tizenkétezer kilogramm üveg gyűlt össze Százhalombattán. A kezdeteken tehát túljutottunk, de még sok a tennivaló. Nem titok, hogy a veszélyes hulladékok kezelése – ártalmatlanítása, újrahasznosítása, illetve biztonságos elhelyezése – nagyon költséges. Városunkban tavaly a gyűjtés és kezelés költsége meghaladta a tízmillió forintot, viszont némi hasznot is hozott a tevékenység: a szelektíven gyűjtött hulladékok értékesítéséből több mint hétszázezer forint bevétel is származott.

A következő lépés a sütőolaj és zsiradék szelektív gyűjtésének megszervezése, ehhez azonban szükség van a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyére, amely egyelőre nem érkezett meg. Addig is folytatódik a munka: a tervek szerint a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatófilm készül, tájékoztató kiadványokat állítanak össze, az iskolák még több figyelmet szentelnek a felvilágosításra. Ahhoz ugyanis, hogy egyre eredményesebb legyen a hulladékgazdálkodás, nemcsak a lehetőségek megteremtése fontos, hanem az emberek szemléletének változása is.