A helyi kkv szektort tömörítő civil szervezet kilenc település – Százhalombatta, Tárnok, Ercsi, Sóskút, Tököl, Érd, Velence, Diósd és Pusztazámor - adatait összesítette, amely alapján megállapították: városunkban sújtja a legnagyobb adóteher a vállalkozásokat. Miközben a gazdasági válságra tekintettel több hazai önkormányzat csökkentette a helyi adókat, a százhalombattai 2009. január elsejétől 38 százalékkal magasabb építményadót és 20 százalékkal magasabb telekadót vezetett be.

A gazdasági válsággal, legfőképpen a munkahelyek megőrzésével foglalkozó tanácskozásra Radács Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége regionális szervezetének elnöke, Galambos László, a Dunai Finomító, valamint Csiba Péter, a Dunamenti Erőmű vezetője is meghívást kapott. Vezér Mihály polgármester nem tudott részt venni a rendezvényen, ezért az önkormányzatot Weller János, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke képviselte.

A Cívis Klub már több mint tíz éve képvisel Százhalombattán 30-40 kis- és középvállalkozást, amelyek több száz embernek adnak munkát, és évente több tízmillió forint adót fizetnek a városnak – olvasható abban a közleményben, amit a tanácskozás kezdetén osztottak ki. Ha valahol, akkor Százhalombattán lehetne igazán támogatni a kis- és középvállalkozásokat, és megőrizni a munkahelyeket. Ehhez azonban párbeszéd és elviselhető mértékű adóterhelés kellene, nem pedig a beszedett adóból „néhány kedvezményezett vállalkozónak visszaadott alamizsna” – vélekedik a Cívis Klub. Hogy milyen alamizsnára gondolnak, az a tanácskozáson derült ki: a vállalkozásfejlesztési keretre, amire idei költségvetésében 50 millió forintot különített el az önkormányzat. A felszólaló vállalkozók szerint nem azzal támogatja őket a munkahelyek megőrzésében a város, ha a beszedett adótöbblet egy részét visszaosztja, hanem azzal, ha lemond arról a mintegy 100 milliós többletbevételről, amit az adóemelés eredményezne.

Weller János a felvetésre úgy reagált: nehéz helyzetben hozta meg a döntést a képviselő-testület, mivel várhatóan radikálisan csökkenni fognak a város bevételei, a lakosság viszont elvárja a működési színvonal megtartását. A működési bevételek és kiadások deficitje jelenleg is 100 millió forint. Hozzátette, ha a költségvetés megengedi, támogatni fogja a vállalkozók javaslatát, de jelenleg nem lát lehetőséget annak megvalósulására. Ugyanakkor javaslatot tett egy állandó munkacsoport felállítására, amelyen keresztül a vállalkozások értesülhetnének az önkormányzat tervezett fejlesztéseiről, beruházásairól, és kifejthetnék véleményüket a költségvetéssel kapcsolatban. Pátkai Zsolt, a pénzügyi bizottság elnöke úgy vélekedett: hiba volt megszavazni az adóemelést, és hatékonyabban kellene működtetni a várost, hogy ne legyen szükség ekkora adóterhekre.

Kiemelt témaként beszéltek a helyi cégek előnybe hozásáról, a pozitív diszkriminációról. Csiba Péter elmondta, hogy a Dunamentinek 50-60 beszállító végez elsősorban szakipari tevékenységet. 2007-ben 370, 2008-ban pedig 630 millió forintot fizettek ki nekik. A helyi beszállítók nagy előnye a helyismeret és a tapasztalat, a kiválasztásnál azonban elsősorban a minőségi munkavégzés, a jó ár és a biztonságtchnikai és környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása esik a latba.

Hasonlóképpen tájékoztatott Galambos László is. A Dunai Finomítóban a beruházások drasztikus – 50 százalék feletti - csökkentésére és a karbantartások átütemezésére kényszerülnek a gazdasági válság miatt – ami rossz hír a beszállító cégeknek, hiszen kevesebb munkát jelent.

A helyi cégek előnyben részístéséről Weller János úgy vélekedett: a közbeszerzési törvény minimális mozgásteret enged az önkormányzatnak, a vállalkozások számára a konzorciumokba tömörülés lehet a megoldás. Ugyanakkor arra is javaslatot tett, hogy a vállalkozók szervezetei kezdeményezzék a közbeszerzési törvény módosítását, amihez szerinte az önkormányzat is csatlakozna.

Fazekas Csaba, a Társasházak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke arról tett bejelentést, hogy az egyharmados pályázatoknak köszönhetően rövidesen 600 milliós felújítási program indulhat el a városban, aminek keretében a 15 millióstól a 200 milliósig különféle projektek valósulnak meg. A közbeszerzési eljárásokat társasházanként írják ki, ily módon több helyi cégnek lesz esélye megrendeléshez jutni.

A tanácskozáson egyéb témák is szóba kerütek, így az alternatív energiaforrások, az energiafogyasztási társulások jövője is. Utóbbiakkal kapcsolatban Csiba Péter vezérigazgató tanácsot, segítséget ajánlott azoknak, akik erre igényt tartanak.