Júniusban látogatást tett hazánkban Ven Csia-pao kínai miniszterelnök, melynek során 12 kormányzati szintű gazdasági megállapodás született a két ország között. Ehhez kapcsolódóan Érd testvérvárosi szerződést kötött Xuzhou városával, ami inkább gazdasági, mint kulturális jellegű, tekintve a nagy földrajzi távolságot. A kapcsolattól elsősorban pozitív gazdasági elmozdulást, a munkanélküliség és államadósság elleni harc sikerét remélik a térségben is.

A Dunamenti Erőműben felavatott G3-as blokk kapcsán a képviselő beszámolt a kormány által július 13-án elfogadott "Magyar Nemzeti Energiastratégia 2030" néhány fontos alapvetéséről is. Magyarország arra törekszik, hogy meghatározó gazdasági szereplővé váljon a térségben, emiatt hazánk energiaszükséglete az elkövetkező évtizedekben várhatóan 30 százalékkal, 2070-re pedig akár 70 százalékkal is nőhet. A cél az, hogy mindeközben csökkenjen a fosszilis energiától való függőségünk és a káros anyag kibocsátás. A stratégia 30-40 százalékos megújuló energiaforrás-felhasználást ír elő, és hangsúlyosabb szerepet kap az atomenergia is. A lakossági igényeket leginkább megújuló, míg az ipari igényeket nagy erőművek kapacitásával tervezi kielégíteni, ezért a technológiai átállás 15-20 éves időszakában továbbra is támogatni fogja a kormány a G3-hoz hasonló hatékonyságú gázerőművek létesítését. Ahogy Bencsik János, energetikáért felelős államtitkár a G3 avató ünnepségén is elmondta, a kormány partneri viszonyt keres a gazdasági szereplőkkel, ezért törekszik a stabil szabályozási környezet kialakítására. A stratégia megteremti ennek a kereteit – jegyezte meg képviselőnk, aki egyúttal elnézést kért az átmeneti időszak hektikussága miatt.

A témához kapcsolódva hangzott el újságírói kérdés a képviselőhöz köthető és a parlament által elfogadott javaslatról, ami megszünteti az E85-ös bio-etanol adómentességét. Dr. Aradszki András elmondta, 2006-ban az akkori kormány kérte az EU-tól a támogatás ezen formájának engedélyezését, hogy ezzel biztosítsa a gyártók számára az előállítás és fejlesztés költségeit. A cél a közlekedés által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése volt. Mivel a jövedéki adó egyéb területeken folyamatosan növekedett, tartani lehetett attól, hogy az unió túlzott támogatást állapít meg, és ennek visszafizetését követeli a magyar kormánytól. Továbbá az azóta elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyártástól a felhasználásig tartó folyamat során kibocsátott káros gázok mennyiségének csökkenése nem éri el azt a hatékonyságot, ami miatt érdemes lenne az adófizetők pénzéből finanszírozni. Az úthálózat fejlesztését is részben az üzemanyagár adótartalma fedezi, ami azt is jelenti, hogy a bio-etanollal közlekedők "potyáznak" a magyar utakon. Miközben növekedett az adómentes E85 fogyasztása, csökkent a hagyományos üzemanyagé, ami 3,6 milliárd forint adókiesést jelentett ebben az évben. Ezzel szemben, ha ez az összeg megjelenik a központi költségvetésben, ebből tízezer család otthonának fűtéskorszerűsítése finanszírozható.

A bevezetésre kerülő 40 forintos jövedéki adó mellett, az állam továbbra is literenként 68 forinttal járul hozzá a bio-üzemanyaghoz. Emellett a hagyományos üzemanyagok öt százaléka már ma is bio-etanol, amit egyébként adó terhel. Az unió felé vállalt kötelezettségünk szerint 14,6 százalékkal kell növelni hazánkban a megújuló energia felhasználását, ebből 10 százalékot a közlekedésen belül kell elérni. Kutatások zajlanak annak érdekében, hogy 2015-re a bio-üzemanyag bekeverése a benzinbe elérje a 10 százalékot. Emellett a közösségi közlekedés fejlesztésével könnyedén tudjuk hozni vállalásainkat – jegyezte meg a képviselő.

Az elmúlt hónap során számos sarkalatos törvény módosult illetve született a parlamentben pénzügyi, honvédelmi, nemzetgazdasági és egyházi kérdésekről, valamint a köztársasági elnök jogállásáról, illetve az országgyűlés általános biztosáról. Ebben a folyamatban képviselőnk is aktív szerepet vállalt, például az ő expozéjával indult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítása, a Nemzeti Gazdasági Tanáccsal kapcsolatban pedig a KDNP vezérszónokaként szólalt fel.

Nagy vita volt az egyszemélyi ombudsman kérdéséről, amelyben a szintén KDNP-s Nagy Andor módosító javaslatát támogatta képviselőnk, de a vita során azt nem fogadta el az országgyűlés.

A lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvényt dr. Aradszki András jogászként összességében jónak tartja, mivel az tisztázza az egyházi szervezetek államhoz fűződő viszonyát. Az alkotmányos rendet tiszteletben tartó demokrataként úgy látja, hogy amennyiben a Hit Gyülekezet megfelel a felállított normatív feltételeknek, akkor érvényesek rá az általános szabályok. Keresztényként pedig úgy gondolja, ha az egyházat Isten hozta létre, akkor tudta, mit csinál, ha nem, annak is meg lesznek a jelei. Hozzátette, megértés és türelem kell minden ilyen kérdéshez, ezért is voksolt igennel, amikor a Jobbik névszerinti szavazást kért.

Szintén élénk vita övezte a közmunka kérdését szabályozó törvényhozást, aminek kiinduló pontja, hogy segély helyett inkább munkát kapjanak a rászorulók. Hogy a közmunka-programnak ne legyen bérleszorító hatása, az országgyűlés elfogadta az alacsony keresetűek bérének emeléséről szóló törvényt. A kettő – a közmunkára és a béremelésre vonatkozó – szabályozás kizárja a vita során felvetett veszélyek realitását – véli az országgyűlési képviselő.

A közmunka-program központi irányítás alá fog kerülni, központi költségvetés fogja biztosítani a forrást hozzá, és főleg az állami beruházások során lehet majd igénybe venni. A program elsődleges célja a munka világába történő visszavezetés, mivel jelenleg Magyarországon a lakosság 50 százaléka az államból él. Az ilyen ország versenyképtelen – tette hozzá a képviselő. Az ideális arány 30 százalék lenne.

Dr. Aradszki András a fenntartható bizottságban végzett munkájáról szólva beszámolt a katasztrófavédelmi törvénnyel kapcsolatban beadott és elfogadott módosító javaslatáról, ami szerint a veszélyes vezetékek telepítése esetén az eljárási illetéket 3 millió forintban maximálták.

A képviselő elmondta, a gazdasági bizottságban elfogadott teljesen új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban vannak kétségei, de úgy látja, amennyiben rendeltetésszerűen használják a jogalkotók ezeket a törvényeket, van esély az átlátható, gyors és korrupciómentes közbeszerzésekre. Törekedni kell arra, hogy a magyar önkormányzatok megbízásait hazai vállalkozók kapják. Kétségei abból adódnak, hogy ez a törekvés némiképp szembe megy az EU-s irányelvekkel.

Sajnálatosnak nevezte az érdi Harkály utcai óvodával kapcsolatban kialakult helyzetet. Az intézmény ősztől már nem fogadhat gyerekeket, mivel az épület útjában áll a megkezdett 120 milliárdos vasútfejlesztésnek. A képviselő elmondta, 2012-ben 16 milliárdos óvodaépítési program indul, és azon lesz, hogy ebből Érd is részesüljön.

"Hosszú, fáradságos, de lélekemelő" időszakot tudhat maga mögött az országgyűlés, de a lendület nem fog megállni, még közel 30 sarkalatos törvényt kell elfogadni, amit alapos előkészítő munka kell, hogy megelőzzön, mivel ezek nagyon hosszú távra fogják meghatározni Magyarország életét – zárta a sajtótájékoztatót dr. Aradszki András.