2010 év végére - mint ahogyan országosan -, Százhalombattán is a munkahelyek megőrzése, a munkahelyteremtés, összefoglalóan a foglalkoztatás kérdése került előtérbe. Ismertté vált, hogy a munkavállalók és a munkakezdők helyzete folyamatosan romlik.
Becslések szerint különösen a kis- és középvállalkozások munkahelymegtartó lehetőségei szűkültek be. Növekszik az átmeneti, illetve a tartós munkanélküliek száma, ezen a más településeken történő elhelyezkedéssel, ingázással sem lehet segíteni. A képzettség is egyre gyakrabban tér el a munkaerő-piaci elvárásoktól.
2011-re már minden tájékozódó és azzal foglalkozó százhalombattai számára nyilvánvaló volt, hogy foglalkoztatási szakadék felé sodródunk. A még mindig megalapozatlan optimizmus, és a parciális gazdasági krízis tüneti kezelése és elhallgatása volt a módszer (erőmű létszámleépítés, kisvállalkozói csődök sorozata). Mindezek ismeretében Százhalombatta Város Önkormányzat képviselő-testülete 130/2011 (IV.28.) számú határozatával, előterjesztésem alapján ún. foglalkozáspolitikai koncepció elkészítéséről döntött és munkacsoportot hozott létre 6 +1 fővel, melynek vezetésével engem bízott meg.
A koncepció célja az volt, hogy a jövőben a foglalkoztatás kérdésében valós adatokon alapuló döntések szülessenek, és Százhalombatta jövőjének alakításában láthatóak legyenek a kínálkozó megoldások. Ennek eredményeként készült el az "Összefoglaló tanulmány Százhalombatta város aktuális foglalkoztatási helyzetéről" című munka. Az összeállítás során a munkacsoport törekedett arra, hogy a problémákat, megoldási lehetőségeket, iránymutatásokat a munkaerőpiac összes szereplői - állami szerepvállalás, munkavállalók, munkáltatók és az elkövetkezendő időszakban a munkaerőpiacra belépni kívánó fiatal munkavállalók - oldaláról közelítse meg. Próbáltunk más településekről is hasznosítható, megvalósíthatónak látszó jó gyakorlatokat, információkat gyűjteni. Az elkészült négy tanulmányt, valamint azok összegzése alapján tett javaslatokat, vázolt irányvonalakat, kitörési pontok lehetőségeit foglalja magába.
Elmondható, hogy több hónapos küzdelem kellett ahhoz, hogy elkészülhessen a város foglalkoztatáspolitikai látlelete. Ezáltal olyannyira megkésetté vált, hogy a "diagnózis" ma már nem teljes körűen tartalmazza a tényeket. Azonban a város foglalkoztatási képességének javítása érdekében szükségessé váló stratégia kialakításához, kidolgozásához nagyon jó alapot ad.
Az elvégzett munka értékének, megállapításainak megőrzése és továbbvitele nélkülözhetetlen ahhoz, hogy létrejöhessen az önkormányzat munkaerő-piaci szerepvállalása. Olyan helyi foglalkoztatási stratégia, amely a képzés, átképzés, munkahelymegőrzés vagy éppen –telepítés egyszerisége mellett ugyanolyan folyamatos fontosságot tulajdonít a jövőben a foglalkoztatáspolitikának, mint az egészségügynek, oktatásnak, vagy a szociális juttatásoknak.
dr. Hegedüs Róbert
(A cikk elkészültéhez köszönöm a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Érdi Kirendeltségének segítségét.)



