Az expanzív külpolitikában, a stabil költségvetésben és a munkát kevésbé terhelő adórendszerben látja a 2013-14-es gazdasági fordulat lehetőségét a kormány. Ezt hangsúlyozta utolsó idei sajtóbeszámolójában dr. Aradszki András, a körzet KDNP-és országgyűlési képviselője december 6-án Érden.
Mint mondta, jelentős sikernek tartja, hogy a magyar állam immár harmadik éve tartja 3 százalék alatt a költségvetési hiányt, és ennek fenntarthatóságára a mostanra konszolidálódott új adórendszerben lát esélyt. Az EU elvárásainak megfelelő szinten tartott hiány hitelesíti a kormány gazdaságpolitikáját, ami úgy véli, a túlzott deficiteljárás megszüntetését is eredményezheti. Kiemelte, az új adórendszer "szétteríti" a közterheket, vagyis "sok kicsi sokra megy" alapon terheli a lakosságot, bizonyos gazdálkodókat erősebb korlátozással súlyt, míg a kkv szektor terhei összegségében csökkentek. A 39 százalékos magyar adóteher az EU középmezőnyébe számít. Igaz, versenytársaink, Románia és Szlovákia ennél barátságosabban vetik ki a közterheket, előbbit azonban csak a közalkalmazottakat és nyugdíjasokat jelentősen terhelő intézkedésekkel lehetett megmenteni az államcsődtől, utóbbiban pedig 19 százalékos a munkanélküliség.
A gazdasági növekedés beindulását egyebek mellett a távol-keleti exporttól várja a kormány. Ennek érdekében több stratégiai megállapodást kötött a miniszterelnök olyan meghatározó vállalatokkal, mint a Hankook, a Coca Cola vagy a Richter. Ezzel együtt a külpolitika is irányt váltott, ami nem jelenti azt, hogy a kormány nem az EU híve a továbbiakban, de "valamiből élni is kell."
A januári lakossági energia-árcsökkentés magyarázataként elmondta, az Egyesült Államokban is védik a kisfogyasztókat, méghozzá úgy, hogy mérsékelik az áram- és gázkereskedelem profitját.
Az elmúlt három hétben folyó törvényalkotással kapcsolatban megemlítette, hogy szabályozták az iskolák átadás-átvételét. Az intézmények hatvan százalékát teljes egészében állami fenntartásba adják az önkormányzatok. Ilyen döntést hozott Érd és Sóskút is, amit a települések pénzügyi helyzetének ismeretében helyesel. A KDNP továbbra is kiáll amellett, hogy az új Polgári Törvénykönyvben ne szabályozzák az élettársi kapcsolatot a családjogi törvények szerint, mert akik nem kívánnak házasságra lépni, azokra "nem kell ráerőszakolni" a házassággal azonos szabályokat. Kiemelte, elképzésük nem érinti az élettársi kapcsolatban születő gyermekek örökösödési jogát, és az élettársak együttélését szociális értelemben továbbra is családnak tekintik.
Képviselői tevékenysége eddigi legjelentősebb eredményeként említette, hogy egyik kezdeményezője volt annak a jogszabály-módosításnak, amely megelőzi, hogy adminisztratív okokból fel lehessen függeszteni a jogerős és végrehajtható hatósági engedéllyel rendelkező paksi atomerőmű 1-es blokkjának termelését, a bírósági felülvizsgálati eljárás alatt. A blokk a hazai áramellátás 40 százalékát biztosítja, ráadásul jóval olcsóbban, mint a hagyományos erőművek. Időleges leállítása is jelentős hátrányba hozná a nemzetgazdaságot. Ugyancsak személyes sikereként könyveli el, hogy megmaradt a környezetvédelmi törvény azon része, amely lehetővé teszi a konzultációt a beruházások engedélyezése előtt. A kormány egyszerűsítette volna az eljárást, de ez a javaslat Aradszki András szerint a gyakorlatban nem állta volna meg a helyét.
Az önkormányzati adósságállomány állami átvállalásról elmondta: 2006-tól az állam fokozatosan kivonult a helyi önkormányzatok finanszírozásából, miközben egyre több feladatot adott át részükre. Mivel a gazdaság teljesítménye folyamatosan csökkent, a települések csak úgy tudták biztosítani az európai uniós fejlesztési pályázatokhoz szükséges önrészt, ha hitelt vettek fel, vagy kötvényt bocsájtottak ki. Ebből jött létre az jelentős adósságállomány, amely mostanra tarthatatlanná vált, mert a helyi adóbevételek csökkenésével együtt már a települések működését veszélyezteti. Az ötezer lélekszám feletti községek és városok esetében adósságuk 40-70 százalékától szabadulhatnak meg az önkormányzatok. A differenciálás azon múlik, milyen a település adóerő-képessége, és mennyire ítéli a kormány megalapozottnak, esetleg hosszú távon jövedelmezőnek a korábbi hitelfelvételt. Érd esetében kizárólag ésszerű és szükséges célokra vettek fel hitelt, a település lakosságszámhoz viszonyított adóbevételei a legalacsonyabbak a megyei jogú városok között, ráadásul rengeteg infrastrukturális beruházásra lenne még szükség ahhoz, hogy valóban élhetőnek lehessen mondani. Minderről a helyszínen sikerült meggyőzni Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki egyetért az adóság-állomány 70 százalékának állami átvállalásával. Mindez nem jelenti azt, hogy az ügyben nem kell további csatákra számítani, de T. Mészáros András polgármesterrel együtt fel vannak készülve ezekre – hangsúlyozta Aradszki András, aki sajtótájékoztatója végén körzete minden választópolgárának áldott, szeretetben, megértésben gazdag karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt.



