Különleges történetekkel várja az érdeklődőket a Hamvas Béla Városi Könyvtár, ahol a magyar női utazók és felfedezők rendkívüli életútját mutatja be az érdeklődőknek.
Vajon mi vezérel egy nőt arra, hogy a 20. században eljusson az Antarktiszra, a pápuák távoli szigetvilágába vagy éppen Afrika kevéssé ismert vidékeire? Hogyan lehet valaki rabszolgalányból a Nílus nemzetközileg is elismert kutatója, és milyen út vezetett Magyarországról az 1950-es években egy afrikai olajmezőre?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik ellátogatnak a százhalombattai könyvtár következő előadására, amelyen Tüske Gyula, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum munkatársa Magyar női utazók címmel tart előadást 2026. november 9-én, hétfőn 17 órakor.
Az előadás négy rendkívüli magyar nő történetén keresztül mutatja meg, milyen bátorság, kíváncsiság és kitartás kellett ahhoz, hogy a nők olyan területekre is eljussanak, amelyek a maguk korában különösen nagy kihívást jelentettek.
Farkas Edit az első magyar nő volt, aki eljutott az Antarktiszra. Addigra már új-zélandi állampolgárként élt, és a sztratoszféra, valamint az ózonréteg kutatásával foglalkozott. Életútja egyszerre példázza a tudomány iránti elkötelezettséget és a földrajzi határok átlépését.
Sass Flóra története akár egy kalandregény alapja is lehetne. Rabszolgalányból vált a Nílus vidékének nemzetközileg is ismert felfedezőjévé és kutatójává, férje, Samuel Baker oldalán. Élete a 19. századi Afrika felfedezésének izgalmas és kevéssé ismert fejezetét tárja elénk.
Saáry Éva kőolaj-geológusként egy olyan szakmában dolgozott, amelyben a nőknek különösen nehéz volt érvényesülniük. Az 1960-as években Gabonban végzett munkát, ahol későbbi férjét is megismerte. Hogyan jutott el Magyarországról Afrikába, különösen az 1956-os történelmi események után? A történethez személyes hangulatot adnak azok az eredeti fényképek is, amelyeket az előadó mutat be a közönségnek.
Molnár Mária misszionáriusként tizenöt évet élt a pápuák között, Pitilu szigetén. Tanította, gyógyította az ott élő embereket, és a keresztelések alkalmával számos gyermeknek magyar nevet adott. Így a távoli pápua őserdőben a 20. század első felében Pistikék, Marikák és Jánoskák is felnőttek. Életének története a kultúrák találkozásáról, az emberi segítőkészségről és egy különleges hivatásról mesél.
A négy nő sorsa négy különböző világba kalauzolja el a hallgatóságot: a sarkvidéki kutatások, az afrikai expedíciók, az olajgeológia és a csendes-óceáni missziók világába. Történeteik nemcsak a földrajzi felfedezésekről szólnak, hanem azokról az emberi döntésekről és rendkívüli élethelyzetekről is, amelyek egy-egy életutat felejthetetlenné tesznek.
A Hamvas Béla Városi Könyvtár minden érdeklődőt szeretettel vár erre az izgalmas, kalandokban és meglepő fordulatokban gazdag előadásra.



