"Számomra különösen fontos, hogy az értékelés a gazdasági adatok mellett a közszolgáltatások, az oktatási és kulturális lehetőségek, valamint az infrastruktúra színvonalát is vizsgálja. Hiszem, hogy Százhalombatta valódi erejét a jól működő intézmények, a családokról, az idősebb városlakókról való gondoskodás, a sokrétű támogatási rendszer, valamint a gazdag kulturális és közösségi élet adja.

Természetesen tudom, hogy városunkban sem tökéletes minden. Vannak területek, ahol tudunk és kell is javulnunk, ezért ez az eredmény nem adhat okot arra, hogy hátradőljünk. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a megoldandó feladatok mellett észrevegyük és megbecsüljük mindazt, amit közösen már elértünk.

Ez az első helyezés mindannyiunk közös sikere. Büszke vagyok rá, és megerősít abban, hogy továbbra is egy gondoskodó és minden korosztály számára élhető városért kell dolgoznunk.

Szívből gratulálok minden százhalombattainak!" – írta Vezér Mihály.

Az Egyensúly Intézet szerint Százhalombatta lenyűgöző pályát futott be 2014 óta: a frissen közzétett 2026-os Településindexben a város az első helyre került a 15 ezer főnél népesebb, nem megyeszékhely települések között. Százhalombatta 46,8 ponttal Budaörsöt és Paksot előzte meg. Az eredmény jelentőségét tovább növeli, hogy az előző, 2025-ös rangsorban még az ötödik helyen állt a város.

A szeptember 3-án nyilvánosságra hozott Településindex Magyarország egyik legátfogóbb, statisztikai alapú települési összehasonlítása. Az Egyensúly Intézet 3154 magyarországi település és Budapest 23 kerületének helyzetét vizsgálja több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető adat és 53 indikátor felhasználásával. A rangsor tehát nem közvélemény-kutatás, nem népszerűségi lista, és nem is egyszerűen azt méri, hol a legjobb élni: társadalmi, gazdasági és infrastrukturális adatok alapján igyekszik számszerűsíteni a települések fejlettségét.

Egy év alatt az ötödik helyről az élre

Százhalombatta eredménye azért is figyelemre méltó, mert a város már a tavalyi felmérésben is az ország élmezőnyéhez tartozott: a 15 ezer főnél népesebb városok között az ötödik helyet foglalta el. A 2025-ös kategória dobogóját még Budaörs, Tata és Gödöllő alkotta. Az új rangsorban viszont már Százhalombatta áll az első helyen, Budaörs a második, Paks pedig a harmadik.

A mostani sorrend pontszámokban is jól érzékelteti az élmezőny helyzetét: Százhalombatta 46,8, Budaörs 45,5, Paks pedig 41,5 indexpontot ért el. A jelenlegi módszertan szerint ebbe a csoportba összesen 65 olyan város tartozik, amelynek lakossága meghaladja a 15 ezer főt; a megyeszékhelyeket az intézet külön kategóriában vizsgálja.

Nem egyetlen szám dönti el, melyik város kerül az élre

A Településindex egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyetlen gazdasági vagy költségvetési adat alapján állítja fel a sorrendet. A vizsgált területek között megtalálható a demográfia és a munkaerőpiac, a gazdaság és a jövedelmek, az oktatás és a kultúra, a közszolgáltatások, az infrastruktúra, valamint a közlekedés és az elérhetőség.

Figyelembe vesznek többek között olyan mutatókat, mint az egy főre jutó iparűzési adó, az szja-fizetők aránya, a diplomások aránya, az oda- és elvándorlás egyenlege, az orvosi ellátottság, az utak és járdák kiépítettsége, a tömegközlekedés vagy éppen a különböző helyi szolgáltatások hozzáférhetősége.

A változókat az intézet egységes skálára alakítja, majd szakértői súlyozással számítja ki a települések végső eredményét. A rangsor mögött tehát nem egyetlen látványos beruházás vagy kiugró gazdasági mutató áll, hanem számos terület együttes teljesítménye.

A Településindex értelmezéséhez tartozik még egy lényeges módszertani részlet. A "2026-os Településindex" elnevezés nem azt jelenti, hogy valamennyi adat 2026-ból származik. A települési statisztikák természetükből fakadóan késéssel állnak rendelkezésre, ezért az idei számítás során az intézet a legfrissebb elérhető, ezúttal 2023-as adatokat hasonlította össze a 2014-es bázisév adataival. A felhasznált források között a Központi Statisztikai Hivatal, a TeIR és a GeoX adatállományai szerepelnek.

Az intézet hangsúlyozza azt is, hogy az indexet folyamatosan felülvizsgálják: az újonnan elérhető adatok, az indikátorok változása és a módszertani finomítások miatt a rendszer nem tekinthető egyszer s mindenkorra lezárt rangsornak. Ezért az egyes évek helyezéseinek összevetésekor nem pusztán helycserékről, hanem az adatbázis folyamatos korszerűsítéséről is szó van.

A települések hosszú távú fejlődésének egyik legerősebb előrejelzője a diplomások aránya, a második legfontosabb tényező pedig Budapest közelsége. A kutatók ezért a képzett lakosság megtartását és odavonzását a települések jövője szempontjából az egyik legfontosabb eszköznek tekintik.

Az ipari és gazdasági háttér komoly előny

Az országos elemzés ugyanakkor külön kiemeli, hogy a 15 ezer lakos feletti városok mezőnyében a gazdasági potenciálnak, ezen belül az energetikának és a logisztikának különösen jelentős szerepe van. Nem véletlen, hogy az első három helyen éppen Százhalombatta, Budaörs és Paks található: három eltérő karakterű, de rendkívül erős gazdasági háttérrel rendelkező város.

Százhalombatta esetében az országos jelentőségű ipari és energetikai jelenlét évtizedek óta meghatározó. Ez azonban önmagában még nem lenne elegendő az első hely megszerzéséhez, hiszen a gazdasági adatok mellett az oktatás, az infrastruktúra, a helyi szolgáltatások, a közlekedési adottságok, a munkaerőpiac és számos társadalmi tényező is bekerül az értékelésbe. A rangsor éppen ezért arról ad képet, hogy egy város gazdasági ereje milyen szélesebb társadalmi és infrastrukturális környezetbe illeszkedik.

Országos elitmezőnyben Százhalombatta

Az idei Településindex más kategóriáiban a fővárosi kerületek közül Belváros-Lipótváros, a megyeszékhelyek között Székesfehérvár, az 5–15 ezer fős települések között Balatonfüred, az 5000 fő alatti településeknél pedig Felcsút végzett az élen.

Százhalombatta elsősége azonban helyben különösen erős visszajelzés. Egy olyan országos összehasonlításban került kategóriája élére, amely több mint 360 ezer adat alapján próbálja megragadni egy település gazdasági erejét, társadalmi állapotát, intézményi hátterét és infrastruktúráját.

A tavalyi ötödik hely után tehát idén már az első helyen szerepel Százhalombatta. A friss Településindex alapján a 15 ezer főnél népesebb, nem megyeszékhely magyar városok között jelenleg Százhalombatta rendelkezik a legmagasabb összesített fejlettségi mutatóval. Ez pedig nemcsak egy előkelő helyezés egy országos rangsorban, hanem adatokkal alátámasztott visszajelzés is arról, hogy Százhalombatta a magyar városok legszűkebb élmezőnyéhez tartozik.